Görög teknős – (Testudo hermanni)

Kategória: Fajleírás
Hozzászólás: Nincs hozzászólás
2006. március 3., péntek

Görög teknős - (Testudo hermanni)

Elterjedés

A görög teknős a Balkán-félsziget délebbi részein, az Appennini-félszigeten, Kelet-Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Korzikán, Szardínián és a Baleár-szigeteken is honos. Ezen kívül a hozzánk közel fekvő országokban (mint Románia és Bulgári) is megtalálható. Igen sokféle területen megtalálható. A bozótos, sziklás dombvidékektől a sztyeppjellegű területeken át a mezőgazdasági művelésbe vont földterületeken, gyümölcsösökben is előfordul.

A görög teknős a Balkán-félsziget délebbi részein, az Appennini-félszigeten, Kelet-Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Korzikán, Szardínián és a Baleár-szigeteken is honos. Ezen kívül a hozzánk közel fekvő országokban (mint Románia és Bulgári) is megtalálható. Igen sokféle területen megtalálható. A bozótos, sziklás dombvidékektől a sztyeppjellegű területeken át a mezőgazdasági művelésbe vont földterületeken, gyümölcsösökben is előfordul.

Testfelépítés

A kifejlett nőstény görög teknősök páncélja többnyire 18-26 cm, a hímeké 14-18 cm hosszú, így a közepes méretű teknősök közé mondhatók. A hátpáncél enyhén domború, alapszíne sárgás vagy szaru színű. Minden pajzson sötétebb barnás vagy feketés foltok találhatóak, mely általában élesen elkülönül az alapszíntől. A farok fölött, a hátpáncél végén két, szimmetrikusan elhelyezkedő szarupajzs található (bár osztatlan farok feletti szarupajzzsal rendelkező görög teknőst is lehet találni). A farok végén tompa szarukarom helyezkedik el, mely részben megkülönbözteti közeli rokonától, a mór teknőstől.

Görög- és mór teknős különbségei

Elhelyezésük, táplálkozásuk

A görög teknős terráriumi tartása nem túlzottan nehéz, de megjegyzendő, hogy kellő odafigyelést igényel ez a teknősfaj is. Mind szobai, mind szabadföldi terráriumban (az időjárás figyelembe vételével) tarthatjuk. Szobai tartás esetén törekedjünk a tágas hely kialakítására. Két kifejlett példánynak legalább 50 x 100 centiméter alapterületű terrárium szükséges. Talajként használhatunk földdel vagy tőzeggel kevert kavicsosabb homokot. Ezt akár gyeptéglával, illetve lehetőség szerint kerti vadnövénnyel takarhatjuk. Ez mind esztétikailag, mind az állat számára élelem gyanánt megfelel. Ezek mellett alakítsunk ki állatunknak valamilyen búvóhelyet, ahová vissza tud vonulni (erre a célra egy ívesebb faág, gyökérdarab megfelelő).

A melegítőlámpa alá egy lapos követ tehetünk, ahol teknősünk az átmelegedő kövön napozni tud. Amennyiben azonban lehetőségünk van, nyáron tegyük a teknőst a szabadba (más háziállatoktól elkülönítve), ahol a természetes napsugárzás is éri (ez nagyon jótékony hatású). Nem túlságosan melegigényes fajról van szó. A 18-30 °C megfelelő számára. Ezen belül is a 24-25 °C-on érzi magát a legjobban.

Szaporításuk

A görög teknős (és egyben a legtöbb szárazföldi teknős) szaporításához téli nyugalmi időszakra van szükség. Ez 4-7 °C-os hőmérsékleten, október végétől, november elejétől márciusig tartson. Az ezt követő időszak (április, május) a párzás fő időszaka. A hímek, melyek vaskos farkukról könnyen felismerhetőek, a későbbi időszakban (nyár, nyár végi időszak) is szívesen udvarolnak a nőstényeknek. Az udvarlás a görög teknősöknél sokkal humánusabbnak tűnhet, mint számos más szárazföldi teknős esetében. A hím a nőstényt “kergetve” hátsó lábait harapdálja és ezzel megállásra készteti, hogy pározhasson vele.

A tojásrakás ideje május és július időszakra tehető. Ezalatt a nőstények két-három fészekaljnyit is tojhatnak, egy-egy fészekben 2-10 tojással. A kis tojások mérete körülbelül 25 x 30 mm. Éghajlatunk nem megfelelő a nőstény által a szabadban elásott és gondosan betakart tojások kikeléséhez. Erre igen meleg nyár esetén esély lehet, de ajánlatosabb a tojásrakás idején figyelni a nőstényt és a frissen lerakott tojásokat keltetőbe tenni (erről bővebben az: érzékszervek, szaporodás / keltető összeállítása részben). A földből való kivételnél azonban kellő óvatosság mellett figyelnünk kell arra, hogy a tojásokat ne forgassuk, mert a szikzacskó megfojthatja az embriópajzsot vagy az embriót. A kelési hőmérséklet és a páratartalom függvényében a kelési idő igen széles skálán változhat (57-100 napos kelés is előfordulhat, erről bővebben az: érzékszervek, szaporodás / tojások kelési adatai részben). A frissen kikelt kis görög teknős páncélja 26-32 mm közötti. A faj szaporítása mind külföldön, mind hazánkban sokszor sikerült már.

Forrás: Farkas Balázs / Sasvári László: Teknősök (1995 Kitaibel Kiadó Bt.)

Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett?
  • Inkább nem
  • Talán
  • Nem rossz
  • Elmegy
  • Tetszik
Nincs hozzászólás - Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*



- A +
Eladó weboldalak és eladó domain nevek
Új fényképek
Kirgiz (sztyeppi) teknős Sarkantyús teknős Sárgaszegélyű szelenceteknős Kínai csíkosnyakú teknős

Milyen teknőseid vannak?

Megnézem

Loading ... Loading ...
WebPet - Szeretjük az állatokat!

Üdv ! Ma 2018. június 25., hétfő van