Cimke: Érdekesség

Megmentették az Espanola-szigeti óriásteknősöket

Kutatók kedden bejelentették, a galápagosi Espanola-szigeten élő óriásteknősöket sikerült visszahozniuk a kihalás széléről. A hüllőpopuláció eléggé megerősödött ahhoz, hogy magára hagyhassák.

Az öt évtizeddel ezelőtt csupán 15 fős szárazfölditeknős-csoport mára 1000 egyedet számlál és képes az önfenntartásra – írja a PLoS One folyóiratban megjelent tanulmányában a csapat. James Gibbs, a vizsgálat vezetője elmondta, a kihalás széléről sikerült visszahozniuk a fajt, és most már tud gondoskodni magáról. Tovább →

Sikerült befogni az elkóborolt aligátorteknőst Biatorbágyon

Sikerült megtalálni és kifogni a biatorbágyi patakból azt az aligátorteknőst, ami az emberre is veszélyes lehet és amit április eleje óta kerestek már.

Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora, Szilágyi István tájékoztatása szerint egy gyermekével sétál apa vette észre a patakban rejtőző teknőst. Ezt jelentette a megfelelő csatornán, majd hamarosan Both Zoltánnal a helyszínen megkezdték az állat keresését. Hamarosan sikerült befogni a 8-10 kilós példányt. Tovább →

Több ezer teknőst exportálnak illegálisan Madagaszkárról havonta

Az IUCN friss közleménye szerint mintegy ötezernél több teknőst exportálnak illegálisan havonta Madagaszkárról Ázsiába.

Az Indiai-óceánon lévő szigetországnak öt őshonos teknősfaja van a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. Ezek közül mára már négy a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik az élőhely pusztítása és az orvvadászat miatt.

A madagaszkári teknősök a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) védelmét élvezik. Tovább →

Dél-Afrika ritka szárazföldi teknősét kutyákkal keresik

A Dél-afrikai természetvédők bejelentették, hogy belga juhászkutyákat vetnek be, hogy felkutassák az ország legveszélyeztetettebb szárazföldi teknős faj populációját.

A CapeNature szervezet szakembere, Justin Lawrence elmondása szerint az első ilyen juhászkutya a kétéves Brin, mely segíti a kutatókat a munkában és a teknősök nyomának követésében is fontos szerepet vállal. Tovább →

Olaszország partjainál rengeteg teknőstetemet sodort partra a víz

Száznál is több tengeri teknőstetemet vetett partra a víz Olaszország partjainál. Az Észak-Adria olaszországi partszakaszán az állatok pusztulására még nem találtak magyarázatot.

A turistáknak is ismerősen csengő Rimini, Cattolica és Grado strandján talált tetemek közül száznál is több az elmúlt hónapokban ért partot. A hátborzongató jelenség okait egyenlőre csak találgatják.

Elemző szakemberek egyenlőre azt feltételezik, hogy a térségen végigsöprő vihardagály a felelős azért, hogy a tetemek a szárazra vetődtek.

A Padovai Egyetem kutatóinak segítségével, szlovén és horvát szakemberek bevonásával vizsgálják a különös esetet. Tovább →

Egy cápa utolsó zsákmánya volt az újszülött kisteknős

Egy több, mint 70 millió évvel ezelőtt élt cápa túl nagy zsákmányba haraphatott, ami megfeküdte a gyomrát.

A megkövesedett ürülék alapján valószínűsítik, hogy egy újszülött teknős lehetett a cápa utolsó vacsorája. Az eredményeket az amerikai Gerinces Paleontológiai Társaság ülésén ismertették.

A vizsgálati társszerző, David Schwimmer szerint egy újszülött cápa fogyaszthatott el egy újszülött kis teknőst, majd nem sokkal később elpusztult. A megkövesedett ürülék mérete alapján a vizsgálati csoport úgy véli, hogy a cápa újszülött lehetett. Az ürülékben számos kisebb teknőscsigolyára bukkantak, aminek mérete mintegy 3 milliméter hosszúságú, azaz igen fiatal példánytól származhatnak. Tovább →

A száján át üríti a karbamidot a kínai lágyhéjúteknős

Szingapúri kutatók szerint a kínai lágyhéjú teknősök a karbamidtól a szájukon keresztül szabadulnak meg.

Igazi fejtörést okozott a teknős viselkedése a biológusoknak. Tüdejét használja ugyan a légzéshez, mégis fejét gyakran meríti vízbe. Elkezdték vizsgálni és tesztelni a teknős vizét és kiderítették, hogy veséje helyett a száján keresztül választja ki a teknős a karbamidot. A Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora, Ip Yeung Kwon maga és csapat eredményeit a Journal of Experimental Biology folyóiratban publikálta. Tovább →

Kambodzsa ritka teknőst kapott vissza Vietnámtól

Az évtizedekkel korábban Vietnámig jutott teknős visszakerült Kambodzsába.

Kambodzsai szakembereknek adták át a veszélyeztetett mangrovei dobozosteknőst Ho Si Minh-városban.

A tekőst beveszik egy kambodzsai fajfenntartó programba – adta hírül az Education of Nature Vietnam nevű környezetvédő csoport.

Ho Si Minh-város egyik parkjában vették észre 2010-ben az állatot. Állítólag még az 1980-as években kapta a park a teknőst helyiektől. Ez azonban az állatvédők szerint homályos, hisz nem tudják, hogy kerülhetett a szomszédos országból Vietnámba.
Tovább →

Rehabilitált ál-cserepesteknősök visszaengedése

Az ál-cserepesteknősök véletlen kifogása után megindul egy olyan gyógyító folyamat, amely a teknősök sérüléseinek mértékéhez igazodik. A gyógyulást követő visszaszoktatást vizsgálta többek között egy spanyol kutatócsoport és megállapították, hogy a súlyosabb sérüléseket szenvedett és komplikáltabb gyógyítási eljáráson áteső teknősöknek a viselkedése megváltozott. Tovább →

Kihaltnak hitt óriásteknősre találtak

A 150 éve kihaltnak hitt szárazfölditeknős-faj valójában csak elköltözött eredeti otthonáról, és most a Galápagos-szigetvilág Isabel-szigetének északi partján lévő vulkáni lankákon él.

A Current Biology folyóiratban publikált genetikai elemzés során kimutatták, hogy a régen elveszettnek hitt elefántteknős – Chelonoidis elephantopus – DNS-lábnyoma megtalálható hibrid utódjában.
Ezek a teknősök a jelek szerint a Chelonoidis elephantopus és egy másik óriásteknős faj, a C. becki utódai. Tovább →

A világ legnagyobb tengeri menedékének terve

Számos veszélyeztetett fajnak adhat otthont az Ausztrália északkeleti partjainál húzódó Korall-tenger térségébe tervezett park. Ez lenne a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi nemzeti parkja, amely a második világháború híres tengeri csatájának is emléket emel.

Tony Burke, ausztrál környezetvédelmi miniszeter szerint a park egy majdnem egymillió négyzetkilóméteres területet ölel majd át. Számos halfajnak, korallzátonynak illetve a térségben fészkelő tengeri madárnak és közönséges levesteknősnek biztosít majd védelmet. Tovább →

A világ egyik legidősebb állata 178 éves

A matuzsálem a meglett korát is meghazúdtólja energikus életével. A “hálószobában” is megállja a helyét, hisz rendszeresen párzik a vele együtt élő három nősténnyel, Emmával, Fredrickával és Myrtle-lel.

Jonathan állami tulajdonban van, azaz gazdája a sziget kormányzata. Lakhelyén, a kormányzó rezidenciájának hatalmas kertjében külön neki alakítottak ki egy hatalmas területet. A búslakodás ellen öt másik teknős is együtt él vele. A három leányzó mellett két másik hím, David és Speedy. Tovább →

A teknősök a gyíkok rokonai

A Bar Harborban működő Mount Desert Island Biológiai Laboratórium (Maine állam) két kutatója dolgozott ki egy új technológiát a Dartmouth College, a Harvard és a Yale Egyetem szakembereivel együttműködve.

A módszerrel a nemrég felfedezett mikro RNS-ek vizsgálatával lehet azonosítani a különböző állatfajok családfáját.

77 új mikro RNS családot azonosítottak és ezek közül négy az ékszerteknősöknél is kimutatható. Így tehát minden bizonyíték szerint a teknősök nem a krokodilokkal, hanem a gyíkokkal állnak rokonságban.
Tovább →

Filmsztárok a vadonban – Richard Dreyfuss és a Galápagos-szigetek

Számos vígjáték főszereplője, Richard Dreyfuss a Galápagos-szigetek tengeri leguánok, medvefókák, oroszlánfókák, álarcos szulák, óriásteknősök, albatroszok, kormoránok különleges birodalmába vetődik.

Galápagos talán az utolsó földi paradicsom. A szigetcsoport a legfőbb jelképe annak, hogy a természet megállás nélkül törekszik az evolúcióra. Nagyon kevés ember lakja, s élővilága zavartalanul vészelte át a természetszerető ember sok évezredes rombolását. Tovább →

Teknősök okoztak fennakadást a New York-i reptéren

Közel 150 teknős okozott fennakadást a New York-i Kennedy reptéren tojásrakási szándékával. A teknősök átballagtak a kifutópályán, így az induló gépek csak fél órás késéssel szállhattak csak fel.

A lomha gyémántteknősök vonulása helyi idő szerint reggel hét óra előtt kezdődött. A reptéri illetékesek szerint rövid időn belül olyan sok teknős lepte el a repteret, hogy a légiirányítók átirányították a felszállás előtt lévő repülőket egy másik pályára. Átlagosan 30 percet késtek emiatt az induló járatok. Tovább →

Utazási szezon – teknősök a poggyászban

Megkezdődött az utazási szezon. Szinte minden évben változnak azok az egzotikus célpontok, amelyeket méltányos áron és biztonságban érhet el a hazai utazóközönség. Bárhová is megyünk, majdhogynem mindenütt találunk egy piacot, egy állatkereskedést, ahol egzotikus állatokat vagy giccsesen kipreparált sorstársaikat kínálják nekünk megvételre. Tovább →

Fészkelő teknősökkel követik az olajkatasztrófa hatásait

Az amerikai államokban amíg a kutatók az olajkatasztrófa ál-cserepesteknősöket érintő hatásait vizsgálják, addig elmondható, hogy az atlanti fattyúteknősök helyzete mindig is aggasztó volt. A 2010. áprilisában történt Deepwater Horizon robbanása épp arra az időre tehető, amikor a teknősök a régióban tartózkodtak. Tavaly az amerikai Halászati és Vadvédelmi Szolgálat mintegy 456 olajos teknőst mentet meg, amelyek nagy része atlanti fattyúteknős volt.

A tengeri teknősök legalább egy évtizedig nem érik el az ivarérettségi kort, így a szennyezés hatásait évekig nem fogják megismerni. Jogosan tartanak attól a kutatók, hogy az olaj a teknősökre és szaporodásukra is kihatással lesz. Tovább →

Túlzottan kiaknázzák a kétkarmú teknőst Új-Guineán

A kétkarmú teknős egyedszáma az utóbbi több mint 30 év folyamán meredeken hanyatlott egy felmérés szerint.

A teknős nemzetközi természetvédelmi ikonná vált. Ez részben annak köszönhető, hogy nincsenek közeli rokonai, és leginkább víz alatti élethez adaptálódott édesvízi tavakban és folyókban. Tojásai valamint húsa is igen keresett Pápua-Új-Guineán, mely mellesleg a faj egyik otthona. A bennszülöttek drasztikusan kiaknázták a fajt.

A kétkarmú teknőst egyedülálló és szokatlan fajnak tekintik az édesvízi teknősök között. Többek között a kétkarmú teknősembriók a tojásokat körbeölelő talaj hőmérsékletétől függően lesznek hímek vagy nőstények, míg a teljesen kifejlett embriók elodázhatják kikelésüket. A kutatók fantáziáját is izgatja a teknősfaj a családfán elfoglalt pozíció miatt. Egyetlen túlélője egy valamikor széles körben elterjedt teknőscsaládnak – Carettochelyidae -, emellett globális megoszlása korlátozott, csak Ausztrália északi részén és Új-Guineán található meg. Tovább →