Az Egyezmény

A Washingtoni Egyezmény végrehajtása hazánkban

Hazánk 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak. Az EU tagállamok a Washingtoni Egyezményt egységesen hajtják végre (338/97/EK Tanácsi rendelet és 1808/2001/EK rendelet) kicsit másként szabályozva a fajok kereskedelmét, mint az a Washingtoni Egyezményben van. Például míg a CITES 3 függeléken sorolja fel a fajokat veszélyeztetettségük alapján, addig az Európai Unió A, B, C és D mellékletek rendszerét dolgozta ki. Az EU szabályozás általában szigorúbb, mint a CITES szabályai, vagyis néhány fajt az A mellékletében sorol fel, ami a CITES II. függelékében szerepel, vagyis a CITES alapján lehetne kereskedni vele.
Az alábbiakban a 271/2002 (Xii. 20.) Kormányrendelet rövid kivonata olvasható, amely az EU-s szabályozást hajtja végre Magyarországon.

A Kormány a Washingtonban 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, az 1986. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtására a következőket rendeli el:

1. § Az Egyezmény és e rendelet értelmében

– a) Igazgatási Hatóság: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint – az Egyezmény és e rendelet végrehajtása során végzett hatósági ellenőrzések tekintetében – a nemzeti park igazgatóságok;
– b) Tudományos Testület: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által felkért szakemberekből létrehozott 6-8 tagú bizottság;
– c) fogságban szaporított élő szervezet: ellenőrzött környezetben létrejött, legalább második generációs egyed, amelynek szülői állománya megfelel az alábbi feltételeknek:
– ca) a tenyészet létrehozása oly módon történt, hogy az a vadon élő állományra nem volt káros hatással,
– cb) a tenyészet újabb, vadon gyűjtött példányok tenyésztésbe vonása nélkül hosszú távon fenntartható,
– cc) a tenyészetet oly módon kezelik, hogy az második generációs utódok létrehozására képes;
– d) második generációs egyed: olyan egyed, melynek mindkét szülője fogságban, ellenőrzött körülmények között született;
– e) természetvédelmi érdek: adott faj természetes állományának természetes vagy természetközeli állapotú élőhelyen való fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott faj védelme érdekében kidolgozott és a természetvédelmi hatóság által jóváhagyott természetvédelmi program keretében végzett tevékenység, továbbá az adott faj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, valamint a fajok védelme érdekében szükséges egyéb intézkedések;
– f) példány: az Egyezmény I. cikk b) pontjának (i)-(iii) alpontjaiban meghatározottak, valamint az a termék, amelyen vagy amelynek csomagolásán a faj nevét feltüntették, vagy amelyről bármely más irat, adat, illetve körülmény alapján feltételezhető, hogy az adott faj egyedéből készült, illetve azt tartalmazza.

2. § ((Hat. kiv. h.: ugyane rendelet 17. § (2), hatályát veszti a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján.))

(1) E rendelet 1. számú mellékletének

– a) „A” oszlopa tartalmazza
– aa) az Egyezmény I. függelékében felsorolt fajokat,
– ab) az Egyezmény II. és III. függelékében, illetve az Egyezmény függelékeiben nem szereplő fajok közül azokat, melyek a kipusztulás szélén állnak, valamint az olyan ritka, sérülékeny fajokat, amelyek vadon élő állományának fennmaradását a kereskedelem veszélyezteti,
– ac) azon fajokat, illetve alfajokat, melyek rokonfajainak, alfajainak dönt? többsége az aa)-ab) pontok hatálya alá tartozik;
– b) „B” oszlopa tartalmazza
– ba) az Egyezmény II. függelékében felsorolt fajok közül azokat, melyek nem szerepelnek az „A” oszlopban, valamint
– bb) azokat, az Egyezmény I. és II. függelékén nem szereplő fajokat, melyek egyes országokban élő populációinak hasznosítása meghaladja a fenntarthatóság mértékét,
– bc) azokat, az Egyezmény I. és II. függelékén nem szereplő fajokat, melyek az „A” oszlopban szereplő, illetve a ba)-bb) pontok szerinti fajokkal könnyen összetéveszthetők,
– bd) azokat, az Egyezmény I. és II. függelékén nem szereplő fajokat, melyek élő példányainak behozatala ökológiai veszélyt jelenthet az ország természetes élővilágára;
– c) „C” oszlopa tartalmazza az Egyezmény III. függelékében felsorolt fajok közül azokat, amelyek nem szerepelnek az „A” vagy „B” oszlopban.

(2) E rendelet 2. számú melléklete tartalmazza azon, az e rendelet 1. számú mellékletében nem szereplő fajokat, amelyeket olyan mennyiségben importálnak, ami indokolja az import figyelemmel kísérését.

(3) Az e rendelet 1-2. számú mellékleteikben felsorolt fajok kereszteződéseire (hibridjeire) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 45. §-ának (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Export és import engedélyezés

3. § ((Hat. kiv. h.: ugyane rendelet 17. § (2), hatályát veszti a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján.)) (1) Exportengedély szükséges az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok példányainak exportjához, re-exportjához (a továbbiakban együtt: export).

(2) Importengedély szükséges azon fajok példányainak importjához, valamint tengerről való behozatalához (a továbbiakban együtt: import),

– a) amelyek az e rendelet 1. számú mellékletének „A” és „B” oszlopában szerepelnek,
– b) amelyek az Egyezmény VII. Cikk 5. pontja hatálya alá tartoznak, illetve
– c) amelyeket az Egyezményben nem Részes Fél államból importálnak.

(3) Az export, illetve importengedély iránti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

– a) az exportáló, illetve importáló neve, címe (székhelye);
– b) a példány eredetét igazoló iratok másolata, különösen
– ba) import, re-export esetén az Egyezmény szerinti export engedélyének, illetve re-export bizonylatának, vagy tengerről történő behozatali bizonyítvány másolata,
– bb) az e rendelet 1. számú mellékletének „A” oszlopában szereplő fajok exportja esetén az Egyezmény szerinti importengedély másolata,
– bc) nem tagállamból jövő szállítmány esetén az illető ország kijelölt hatósága által kiállított exportengedély másolata,
– bd) származási igazolás másolata;
– c) élő példány esetén a faj tudományos és – amennyiben ismert – magyar neve, példányszáma, neme, kora, mérete, ismertető jele, azonosító jelölése, valamint a szállítás módja és import esetén a tartási körülmények;
– d) rész vagy származék esetén a faj tudományos és – amennyiben ismert – magyar neve, mennyisége, az áru típusa, ismertető jele, valamint azonosító jelölése.

(4) A kérelmet az e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

4. § (1) Nem engedélyezhető az export, illetve import, ha a kérelmezőt
– a) a környezet- vagy a természet védelmével kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítéséig, de legalább a határozat jogerőre emelkedését követő öt évig,
– b) a környezet- vagy a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vonták, a határozat jogerőre emelkedését követő két évig,
– c) természetvédelmi bírsággal sújtották, a határozat jogerőre emelkedését követő három évig.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben is, ha az abban hivatkozott ítéletet, illetve határozatot külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság hozta.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az Igazgatási Hatóság megkeresi a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetét?l (INTERPOL) történ? adatszolgáltatás céljából.

5. § Az Egyezmény hatálya alá eső és személyi vagy háztartási ingóságok körébe tartozó növény- és állatfajok élő példányai esetében, valamint az Egyezmény VII. cikke 3. és 5.-7. pontjai tekintetében az e rendelet 3. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti engedélyt be kell szerezni.

6. § (1) Kizárólag a természetvédelmi érdekből engedélyezhet? az import
– a) a tudomány jelenlegi állása szerint veszélyeztetett állományú fajok vadon befogott, illetve gyűjtött példányai esetében,
– b) a tudomány jelenlegi állása szerint veszélyeztetett állományú fajok fogságban szaporított példányai esetében, amennyiben nem bizonyított, hogy a tenyészet létrehozása és kezelése megfelel az e rendelet 1. § ca) pontjában foglaltaknak,
– c) a tudomány jelenlegi állása szerint veszélyeztetett állományú fajok rokonfajainak példányai esetében, amennyiben a veszélyeztetett fajjal való összetévesztés valószínűsége nagy, és a behozatal a veszélyeztetett faj állományára kedvezőtlen hatással lehet.

(2) Nem adható ki az importengedély
– a) olyan fajok élő példányainak esetében, amelyek – a tudomány jelenlegi állása szerint – a fogságban való tartást nem tűrik,
– b) olyan élő példányok esetében, ahol a hatályos jogszabályok szerinti megfelelő tartási feltételek nem biztosítottak,
– c) olyan élő példányok esetében, amelyek természetbe való kijutásuk esetén ökológiai veszélyt jelenthetnek a hazai élővilágra,
– d) ha a faj, illetve a származási ország tekintetében kereskedelmi tilalmat vezettek be, és e tilalom még érvényben van, illetve
– e) az e rendelet 1. számú mellékletének „A” oszlopában felsorolt állatfajok trófeájának behozatalára.

(3) A tudomány jelenlegi állása tekintetében a Tudományos Testület állásfoglalása irányadó.

7. § (1) Az e rendelet 1. számú mellékletének „A” oszlopában szereplő gerinces állatfajok példányait, valamint „B” oszlopában szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-fajok példányait – az e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt fajok kivételével – az importáló a behozatalt követ? 30 napon belül köteles egyedi azonosítására alkalmas jelöléssel ellátni.

(2) A jelölés módját az e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Az Igazgatási Hatóság kérelemre ettől eltérő jelölési módszert is engedélyezhet.

8. § ((Hat. kiv. h.: ugyane rendelet 17. § (2), hatályát veszti a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján.)) (1) Az Igazgatási Hatóság az export- és importengedélyt, valamint a re-export bizonylatot (a továbbiakban együtt: engedély) 4 példányban állítja ki, melyeknek formanyomtatványát az e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az engedély
– a) első példánya a szállítást (fuvarozást) végző személy példánya,
– b) második példánya a tulajdonos példánya,
– c) harmadik példánya az illetékes vámhivatal által bevont példány,
– d) negyedik példánya az Igazgatási Hatóság irattári példánya.

(3) Az Igazgatási Hatóság az engedély másolatát megküldi az exportáló, illetve importáló lakhelye (székhelye) szerint illetékes nemzeti park igazgatóságnak

Import bejelentés

9. § ((Hat. kiv. h.: ugyane rendelet 17. § (2), hatályát veszti a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján.)) Az e rendelet 1. számú mellékletének „C” oszlopában, valamint az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt fajok példányainak az ország területére történ? behozatala esetén az importáló a behozatalkor 2 példányban import bejelentést köteles tenni. Az import bejelentés formanyomtatványát az e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

Nyilvántartás vezetése

10. § (1) Az Igazgatási Hatóság az általa kiállított hatósági engedélyekről és az ezek alapján kereskedelmi forgalomban lévő példányokról és ezek szaporulatáról hatósági nyilvántartást vezet. Nyilvántartja továbbá a vámhatóság által megküldött exportengedélyeket, valamint az import bejelentéseket.

(2) Az Igazgatási Hatóság a hatósági engedélyek alapján kérelemre a 11. § (1) bekezdésében, valamint a 12. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hatósági igazolást ad ki.

Származási igazolás

11. § (1) Az ország területére behozott élő példányok esetén kérelemre – az e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt fajok példányai kivételével – az Igazgatási Hatóság valamennyi példányról származási igazolást állít ki, amely tartalmazza az e rendelet 3. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti adatokat, valamint az exportengedély számát és a nyilvántartási számot. A származási igazolás formanyomtatványát az e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(2) Származási igazolás nélkül a behozott élő példány kereskedelmi forgalomba nem hozható.

(3) A származási igazolást a példány elidegenítése esetén az új tulajdonos részére a példánnyal együtt át kell adni.

(4) A példány elpusztulása, megsemmisülése esetén a származási igazolást az Igazgatási Hatóság részére 15 napon belül meg kell küldeni, amely a származási igazolást bevonja.

Tenyésztői bizonylat, bejelentési kötelezettség

12. § (1) Az, akinek az e rendelet 1. számú mellékletének „A” oszlopában szereplő állatfaj példánya, továbbá az e rendelet 1. számú mellékletének „B” oszlopában szereplő emlős-, madár- vagy szárazfölditeknős-faj élő példánya van a birtokában, köteles annak szerzését, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, illetve a szaporulatát az Igazgatási Hatóságnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki az e rendelet 4. számú mellékletében szereplő fajok példányaira.

(3) A bejelentést a szerzéstől, elidegenítéstől, elhullástól, megsemmisüléstől, illetve szaporulat létrejöttétől számított 15 napon belül kell megtenni.

(4) Szaporulat bejelentése esetén az Igazgatási Hatóság minden példányhoz tenyésztői bizonylatot állít ki, az e rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

(5) A tenyésztői bizonylatot a példány
– a) elidegenítése esetén az új tulajdonos részére a példánnyal együtt át kell adni, illetve
– b) elhullása, megsemmisülése esetén az Igazgatási Hatóság részére 15 napon belül meg kell küldeni, amely a tenyésztői bizonylatot bevonja.

(6) Tenyésztői bizonylat nélkül a szaporulatból származó példányok elidegenítése tilos.

(7) Tenyésztői bizonylat csak az e rendelet 7. §-a szerint megjelölt példányokhoz állítható ki.

Lefoglalás, elkobzás

13. § (1) Az Igazgatási Hatóság az e rendelet, valamint külön jogszabály szerinti hatáskörében eljárva lefoglalja
– a) azt a példányt, amelynek, illetve
– b) az egy szállítmányként szállított összes példányt, amennyiben a szállítmányhoz tartozó bármely példány jogszerű importját, (re)-exportját vagy birtoklásának jogszerűségét a birtokos nem tudja igazolni, és határidő tűzésével elrendeli a példány eredetét igazoló iratok bemutatását.

(2) Az Igazgatási Hatóság az e rendelet, valamint külön jogszabály szerinti hatáskörében eljárva elkobozhatja azt a példányt, amelynek
– a) eredetét igazoló iratokat a birtokos a kitűzött határidőn belül nem mutatta be,
– b) birtoklása jogellenes, vagy
– c) szállítása nem megfelelő, és ennek következtében a példány pusztulása vagy károsodás, pusztulás közvetlen veszélye áll fenn.

(3) A szállítás akkor nem megfelelő, ha nem felel meg a jogszabályokban, illetve hatósági határozatban foglaltaknak.

(4) Az elkobzást – az (1) bekezdésben foglaltak mellőzésével – azonnal el lehet rendelni, ha a körülményekből egyértelműen kitűnik, hogy a birtoklás jogellenes.

(5) Az elkobzott példányokkal kapcsolatos további intézkedéseket külön jogszabály tartalmazza.

14. § (1) Az Egyezmény és az e rendelet értelmében mentőközpont olyan, külön jogszabály szerint működő állatkert, amelyben biztosított az elkobzott élő példányok gondozása.

(2) A kijelölt mentőközpontok jegyzékét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(3) A lefoglalt vagy elkobzott példányokat az Igazgatási Hatóság indokolt esetben más, általa esetenként kijelölt mentőközpontban is elhelyezheti.

Szállításra vonatkozó rendelkezések

15. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó példány exportja, illetve importja a külön jogszabályban meghatározott, állandó állat- és növény-egészségügyi határkirendeltséget működtető határátkelőhelyen bonyolódhat le.

2) A vámszolgálatot ellátó szerv export, import esetén a vámhatáron történő átszállítást követően, az exportengedély, a re-export bizonylat, az importengedély, illetve az import bejelentés a vámhatáron történő átlépés tényét és a szállítmányban lévő példányok számát is tartalmazó záradékkal ellátott példányát az Igazgatási Hatóságnak megküldi.

(3) Ha az e rendelet 1-2. számú mellékleteiben szereplő példányok vámhatáron történő átszállítása az e rendelet szerinti engedélyek hiányában, illetve a szállítási előírások megszegésével történik, a vámhatóság a példányt visszatartja, és a megtett intézkedésekről 48 órán belül értesíti az Igazgatási Hatóságot.

Jogkövetkezmények

16. § Az, aki az e rendelet szerinti kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, külön jogszabály szerint felelősséggel tartozik, valamint külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi bírságot fizet, továbbá az Igazgatási Hatóság kötelezi a lefoglalással és az elkobzással járó költségek megtérítésére, ideértve a megőrzés (raktározás), illetve szállítás költségeit is.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Washingtonban 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetésér?l szóló 1986. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 4/1990. (XII. 7.) KTM rendeletet.

(2) E rendelet 2-3. §-ai és 8-9. §-ai, valamint az e rendelet 1-3. számú és 6-7. számú mellékletei a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján hatályukat vesztik.

(3) Az e rendelet szerint jelölésköteles, korábban bejelentett példányokat 2003. július 1-jéig kell az e rendelet 7. § szerinti jelöléssel ellátni.

(4) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet? 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
– a Tanács 338/97/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok, kereskedelmük szabályozása révén történő, védelméről, valamint az azt módosító 2724/2000/EK, 1579/2001/EK és 2476/2001/EK rendeletek,
– a Bizottság 1808/2001/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok, kereskedelmük szabályozása révén történő, védelméről szóló 338/97/EK rendelet végrehajtásának részletes szabályairól,
– a Bizottság 2087/2001/EK rendelete egyes vadon élő állat- és növényfajok egyedeinek a Közösség területére történő bevitelének felfüggesztéséről.