GPS Navigációk · Hírek · Leírások · Szaküzletek

Betegségek

Hozzászólás: 2 hozzászólás
Upper page: Tartás

Betegségek és gyógyításuk

Fertőző eredetű betegségek

A hüllőkben előforduló fertőző eredetű betegségeket, egyéb állatokhoz hasonlóan, különféle baktériumok, gombák, vírusok és élősködők okozzák. Ezek túlnyomó többsége azonban normális esetben is megtalálható a teknős szervezetében és nem okoz gondot (ún. fakultatív patogén); a teknős immunrendszere megakadályozza túlszaporodásukat. A hüllők az optimálistól eltérő környezetet (hőmérséklet, megvilágítás…), helytelen etetést, túlzsúfoltságot, stb. stresszként élik meg, ami a szervezet védekező rendszerének a csökkent működéséhez vezet. Az ellenálló képesség csökkenésekor viszont az addigi egyensúly megbomlik, és a kórokozók elszaporodnak, megbetegítik állatainkat. Nem minden esetben kell tehát szó szerint fertőző, ragályos betegségre gondolni, ami azonnal a többi állatra is feltétel nélkül átterjed.

A teknős számára minél megfelelőbb környezet biztosításával ezen betegségek többsége egyszerűen megelőzhető (hőmérséklet, etetés, rendszeres takarítás!).

Megfázás, tüdőgyulladás

Vízi és szárazföldi teknősökben egyaránt előfordulnak különféle légúti megbetegedések. Ez enyhébb esetben csak egyszerű “megfázás”, de akár súlyos tüdőgyulladás is lehet. Oka az alacsony hőmérséklet. Vízi teknősöknél gyakran a fűtővel ellátott, fedél nélküli akváriumban a meleg víz és a sokkal hűvösebb szoba közti hőmérsékletkülönbség okozza. Ritkán vírusos eredet is állhat a hátterében (Herpes vírus). Jelentősége inkább a nagyobb tenyészetekben, kereskedésekben lehet jelentős.

Tünetei: a teknős szipog, buborékokat fúj az orrából, étvágytalan, víziteknősök féloldalasan úsznak/lebegnek a vízben.

A gyógyulás érdekében elsődleges a megfelelő hőmérséklet biztosítása (ált. 28-30 °C). Az enyhébb esetek sokszor már ennyivel orvosolhatók, súlyosabb esetben azonban antibiotikum adása és állatorvosi segítségre is szükség van.

Szájgyulladás

Elsősorban szárazföldi teknősök esetében gyakori, különösen az elhanyagolt, koszos terráriumokban. A környezetben ilyenkor nagy mennyiségben feldúsulnak az ott lévő kórokozók, elsősorban baktériumok, gombák. Ezek a szájnyálkahártya apró sérülésein a szervezetbe jutnak és kialakítják a rájuk jellemző elváltozásokat.

Általában a teknős étvágytalansága az egyetlen tünet. A szájat kinyitva azonban láthatóvá válnak a különféle sebek.

Helyi fertőtlenítő ecsetelésre és antibiotikumos kezelésre rendszerint szépen javulnak. Ezekkel egyidőben megfelelő takarítás elengedhetetlen.

Bélgyulladás

Bármilyen teknősnél előfordulhat, melynek hátterében a legkülönbözőbb okok állhatnak. Baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek, féreg paraziták, de étrendi okok (pl. nem megfelelő táplálék, romlott eleség) egyaránt előidézhetik. Elsőszámú tünete a különféle mértékű hasmenés (vízitekiknél ezt nehezebb észrevenni), bűzös bélsár.

Gyógykezelése az előidéző oknak megfelelően történik (antibiotikum, féreghajtó, stb.). Nagyon fontos a szokásosnál is gyakoribb és alaposabb takarítás ilyen esetekben. Ellenkező esetben a teknős újra meg újra fertőződik a saját bélsara által.

Érdemes megemlíteni a Salmonellosist. A teknősök jelentős része hordozz valamilyen Salmonella baktériumot anélkül, hogy ez bennük bármilyen betegséget is okozna. Ezek emberre való veszélyessége vitatott. Az emberi fertőződések a legritkább esetben erednek a teknősöktől. Az alapvető higiéniás rendszabályok betartásával (kézmosás, gyereken ne vegyék a szájukba a teknőst) az emberre nem jelentenek veszélyt. Sokkal nagyobb az esélye, hogy fertőzött ételtől kapunk Salmonellát, mint a saját, egészséges teknősünktől.

Sérülések

Állataink tartása során a legkülönfélébb sérülések óhatatlanul előfordulnak ( berendezési tárgyak, meghibásodott melegítők, verekedés során). Az apróbb sebek szinte maguktól meggyógyulnak. Elhanyagolt vagy súlyosabb esetekben azonban még egy kis seb is elfertőződhet. Ilyenkor helyileg, vagy a szervezetben egyéb helyen, tályogok alakulhatnak ki, esetleg vérmérgezés is bekövetkezhet. Tályogokra a teknős testén keletkező duzzanatok kelthetik fel a gyanút. Tályogok közé tartozik az ékszer teknősökben is gyakran kialakuló középfülgyulladás is. Ilyenkor a fül tájékán látható kisebb nagyobb duzzanat. Ezeknek a kezelését inkább bízzuk állatorvosra.

Hasonló a helyzet a páncél sérüléseinél. A felületes serülések könnyen gyógyulnak, ennek ellenére a nyomait egy életen át viselheti a teknős. Más a helyzet ha a páncél oly mértékben sérül, hogy a testüreg is megnyílik. Legismertebb példa amikor teknősünket a család egy másik kedvence a kutya megharapja, esetleg magasról leesik, autó hajt át rajta stb. Ha a tragédia bekövetkezett legjobb állatorvoshoz fordulni. Addig is a teknőst semmi esetre se tegyük vízbe! Ha mindenáron tenni szeretnénk valamit, leghelyesebb a seb környékéről a szennyeződést letisztítani.

Páncélrothadás

Vízi és szárazföldi teknősökben egyaránt előfordul. Leginkább az elhanyagolt, koszos környezetben lévő, gyenge ellenállóképességű állatokon jelentkezik. A rendellenes vedlés során a páncélhoz tapadó szarulemezek is segítik a kialakulását (alatta ugyanis nagy mennyiségben tudnak megtelepedni és elszaporodni különféle kórokozók).

Sokszor a páncélon látható különféle foltok formájában kezdődik. Előrehaladottabb esetben a páncél szarulemezei berepednek, leválnak, gyakran a csont is láthatóvá válik.

Ha már a baj létrejött célszerő a teknőst szárazon tartani (vízi teknősök esetében napi 1-2 x 15 percre lehetőséget kell teremteni a fürdésre). A könnyen leválasztható lemezek eltávolítása és fertőtlenítő oldatos (pl. hígított Betadine oldat) ecsetelése javasolt. Lágyhéjú teknősök esetében célravezető az akvárium vízének enyhe savasítása. Sajnos a gyógyulás lassú, elhúzódó.

Külső és belső élősködők

Elsősorban vadonbefogott illetve a szabadban tartott teknősök esetében kell előfordulásukra számítani. A vadon befogott állatok szinte kivétel nélkül fertőzöttek a legkülönfélébb külső és belső élősködőkkel. Külső élősködők egy része (pl. kullancsok) egyszerűen eltávolítható, mások ellen (pl. atkák) azonban különféle gyógyszereket kell igénybe venni (az Ivermectin hatóanyagú szerek teknősökre halálosak!!). Belső élősködők közül teknősökben fonalférgek, galandférgek valamint különféle egysejtűek a gyakoriak. Ezek ellen szintén többféle szer van forgalomban. A megfelelőt alkalmazva teknősök megszabadíthatók a kártékony parazitáktól. Élősködők elleni kezelés során az állaton kívül az állat tartózkodási helyét is alaposan ki kell takarítani, a keletkező bélsarat minél előbb el kell eltávolítani.

A vadon befogott, frissen vásárolt, telelésre szánt állatokat célszerű rögtön féregteleníteni.

Nem fertőző eredetű betegségek

I. Anyagforgalmi betegségek

Ezen betegségek hátterében az esetek 99%-ban a hibás táplálás áll. Megelőzésükben alapvető fontosságú a tartott faj természetes étrendjének ismerete. E nélkül előbb-utóbb az alábbi betegségek valamelyike biztosan bekövetkezik.

A-vitamin hiány

Szinte kizárólag víziteknősökben fordul elő. Növényevő szárazföldi teknősökben csak nagyon ritkán találkozni csak vele. A helytelen etetés következményeként a teknős szervezetéből a szükséges A-vitamin szép lassan elfogy. Kialakulása sokszor Ca / D-vitamin hiánnyal együtt jelentkezik, így megelőzésére az ott leírtak az irányadók.

A hiány kezdetén a szemhéjak kissé megduzzadnak Később ez jelentős mértékben nő és a szemhéjak alatt sárgás, törmelékes tartalom halmozódik fel. Miután ez a látás zavarát vonja maga után a teknős az evést is beszünteti.

Gyógykezelése során az étrendi változtatások mellett külön vitamin bevitelre is szükség van.

Kalcium / D-vitamin hiány

Szinte a leggyakoribb probléma a fogságban tartott teknősök körében. A Ca / D-vitamin / Foszfor anyagforgalma a szervezetben egymással szorosan összefüggű és bonyolult szabályozás alatt áll. Bármelyik hiánya (illetve túlsúlya) végső soron a szervezet Ca tartalmának csökkenéséhez vezet. Kialakulása növényevő és ragadozó teknősöknél kismértékben eltér, de a fő ok, a tünetek és a gyógykezelésük megegyezik.

Víziteknősök: Elsősorban állati eredetű táplálékot fogyasztanak így megfelelő etetés mellet ásványianyag-, vitaminhiány ritkán alakul ki. Ezek ugyanis készen tartalmazzák a teknősök számára szükséges tápanyagokat. A párizsi, szárított rák, hangyatojás és társaik tápértéke azonban messze alulmarad a szükségestől, kalcium és vitamin tartalmuk pedig nulla. Ezeket etetve a teknős tartalékai előbb-utóbb kimerülnek (ez akár hónapokig is tarthat!) és végül megbetegszik.

Szárazföldi teknősök: Túlnyomórészt növényekkel táplálkoznak. A természetben jelenlevő rendkívül változatos étrendet fogságban nehéz biztosítani. A boltban kapható zöldségek és gyümölcsök vitamin és ásványianyag tartalma sokszor csekély. Növényevő állatoknál a szervezet D-vitaminellátásában ezek mellet fontos szerepet játszik a napfény is. Az előbbiekből következően náluk elengedhetetlen a rendszeres vitamin és ásványianyag kiegészítés (gyakorlatilag minden etetésnél). Egy másik gyakori okozója a túlzott mennyiségű gyümölcsök, illetve bizonyos zöldségek (paradicsom!) etetése. Ezek közvetve ugyan, de szintén a kalcium hiányához, angolkórhoz vezetnek.

A betegség legszembetűnőbb tünete a páncél felpuhulása. A csontok kalcium mennyiségének csökkenésével a mozgás nehézzé és fájdalmassá válik. A teknős emiatt keveset mozog, majd egy idő után az evést is abbahagyja. Előrehaladottabb esetben a vesék károsodása következtében a teknősben testszerte vizenyő válik láthatóvá.

Ha már a betegség kialakult a legelső teendő a megfelelő étrend kialakítása. Emellett külön kalcium/vitamin pótlásra is szükség van. Sajnos a gyógyulás a kialakuláshoz hasonlóan lassan következik be. Ha a teknős már az evést is beszüntette, sokszor mesterséges etetésre is szükség van.

Köszvény

Elsősorban növényevő teknősök körében találkozni köszvénnyel, de idősebb korban bármilyen teknősnél előfordulhat. Hátterében több ok is szerepel. Legfontosabbak: a kiszáradás (alacsony páratartalom, kevés/koszos ivóvíz), helytelen táplálás (növényevő teknősök állati eredetű eleséggel etetése), vesekárosító anyagok (egyes antibiotikumok!!). Ezek külön külön is köszvényt okozhatnak, együtt előfordulva viszont nagyon hamar a teknős életét is veszélybe sodorhatják. Köszvény során a csökkent működésű vesék nem tudják kiválasztó feladataikat ellátni és a felhalmozódó felesleges és káros anyagcseretermékek a szervezet különböző helyein (belső szervekben, izületekben, bőr alatt) lerakódnak.

A betegségre a teknős testén keletkező kisebb-nagyobb csomók hívhatják fel a figyelmet. Sokszor azonban kívülről semmilyen elváltozás nem látszik és az étvágytalanság, nehézkes mozgás az egyetlen tünet.

Sajnos a betegséget gyógyítani nem lehet. Ha már kialakult a további romlás ütemét lehet csökkenteni. Ez elsősorban a hajlamosító tényezők megszüntetésén alapul. Emellett a rendszeres és bőséges folyadékpótlásról is gondoskodni kell.

Egyéb nem fertőző eredetű betegségek

Szarukáva túlnövése

Nem megfelelő táplálás következtében, főleg szárazföldi teknősöknél, az állat szarukávája könnyen túlnő. Néha azonban az álcsont és az álkapocs fejlődésének rendellenessége is okozhatja. Normális esetben a folyamatosan növekvő szarukáva a növekedéssel megegyező mértékben kopik. Hibás táplálás során (pl. kevés rostanyag), illetve a megfelelő érintkezés hiánya során a kopás elmarad. Bizonyos méretet túlhaladva az állatot a táplálkozásban is megakadályozza és képtelen lesz enni (pedig étvágya van!).

A túlnőtt rész eltávolítása után a teknős újra a megszokott módon képes táplálkozni.

Pénisz előesés

Hím teknősök gyakran öltik elő a péniszüket, ami teljesen normális jelenség. Ezt a teknős magától visszahúzza. A probléma akkor kezdődik, ha önmagától nem tudja visszahúzni vagy a külvilágon lévő pénisz megsérül (durva felületű talaj, másik teknős megharapja).

Az előesett péniszt célszerű mielőbb visszahelyezni. Sajnos sokszor azonban újra és újra előesik. Ilyenkor meg lehet próbálni a kloakanyílás sebészi úton való szűkítését. Ha ez sem segít vagy a teknőst amúgy sem szeretnénk tenyészteni marad a pénisz amputációja (ugyanez válik szükségessé ha a péniszen súlyosabb sérülések keletkeznek). Ennek semmilyen káros hatása nincs a teknősünkre. Az egyetlen maradandó következménye, hogy kis teknősöket már képtelen lesz összehozni.

Tojásvisszatartás

Nőstény teknősök között sokszor előfordul, hogy a testükben kifejlődött tojásokat nem, vagy csak részben tojják le. A betegség hátterében legtöbbször az ideális tojóhely hiánya áll, de anyagforgalmi hiányosságok, rendellenes méretű tojások is előidézhetik. A teknős keresi a számára megfelelő közeget, ahol a tojásait hagyhatja, ennek hiányában azonban meghiúsul a tojások lerakása.

Legszembetűnőbb jele kezdetben a teknős nyugtalansága. Később kedvencünk étvágya is elmarad, és szemmel láthatólag kedvetlen.

Mint mindig, célszerűbb a bajt megelőzni megfelelő tojóhely biztosításával. Ha ez elmaradt az időben érkező állatorvosi segítség még sokat segíthet. Sok esetekben, azonban csak a tojások műtéti eltávolítása az egyetlen lehetőség.

Bélsárpangás/bélelzáródás

Elsősorban szárazföldi teknősök körében gyakori. Előidézői az ivóvíz hiánya, alacsony páratartalom (szobában, a padlószőnyegen tartott teknősök), kevés mozgás. Gyakran kalciumhiány áll a hátterében (a teknős a talajból próbálja pótolni a hiányt, de a sok föld, kavics, homok összeáll a bélcsatornában és nem tud továbbhaladni). Víziteknősök gyakran unalmukban szedegetik össze az akváriumban található kavicsokat.

Mint mindig itt is az étvágytalanság az elsőként észrevehető tünet. Emellett a bélsár hiánya, evés utáni öklendezés utal a betegségre. A teknős szokatlan súlya is felkeltheti a gyanút.

Enyhébb esetben hashajtók(pl. paraffin olaj) adásával orvosolható a gond. Végső esetben műtétre is szükség lehet.

HA BETEG A TEKNŐS…

Ha valamilyen betegség már kialakult a legfontosabb szempont a hajlamosító tényezők kiküszöbölése. Ennek hiányában teknősünk nem fog meggyógyulni akármilyen csodaszereket is kap. Az adott faj igényei legyenek az irányadóak. Enyhébb esetekben ezek kialakításával a teknős meggyógyítható. Minden esetben igyekezzünk kedvencünknek ideális környezetet biztosítani. Sokszor a melegebb hőmérséklet biztosítása csodákra képes.

Ahogy a legtöbb betegség kialakulása is lassú, úgy a gyógyulásuk is heteket vehet igénybe. Nem képesek egyik napról a másikra helyre jönni.

Ha bármi gyanúsat észlelünk állataink viselkedésén inkább forduljunk állatorvoshoz. Egy felesleges látogatás inkább megéri mintha későn fordulunk segítségért.

dr. Géczy Csaba
Graf-doktor Állatorvosi Rendelője
H-P: 10-12, 15-19
Sz: 9-12
Tel.: 06/1/209-5130
06/20/532-5451

Share this
2 hozzászólás - Szólj hozzá!
  1. Gabi szerint:

    hasznos és szép írás

  2. Viki szerint:

    Végre egy szakszerű, részletes leírás! Jó lenne, ha az állatorvosok nem csak a kutyákhoz és cicákhoz értenének, vagy akkor nevezzék magukat kutya-ill.cicaorvosnak:(. 150 km-t kellett utaznom egyik teknősömmel ahhoz, hogy egy HOZZÁÉRTŐ orvos megállapítsa, mi baja.
    Persze az a legjobb. ha nem beteg a teki!:)

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Használható HTML elemek: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>


Üdv ! Ma 2014. november 28., péntek van.