Egy új kutatás feltárta, hogy a Galápagos-szigetek ikonikus óriásteknősei főként nem őshonos növényekkel táplálkoznak, sőt, olybá tűnik, ezeket jobban is kedvelik az őshonosaknál.
A behurcolt növények száma az 1930-as években kezdett el nőni a szigetvilágban – ahogy a felföldi vegetációt gazdálkodás céljából kiirtották -, és az új fajok betelepülése azóta is növekvő ütemben folyik. Tovább →
Természetvédők szerint drámaian lecsökkent a vadon élő mocsári teknősök száma Csehországban, ahol jelenleg alig néhány száz példány élhet a hüllőfajból.
Martin Sandera, a Herpeta civil szervezet munkatársa szerint valaha több millió mocsári teknős élt az országban. A vadonban ma fellelhető példányok többségét azonban külföldről szerezték be.
“A legnagyobb, mintegy 165 romániai eredetű példányból álló mocsáriteknős-populáció a morvaországi Betlem régióban él. Egy másik fontos hely a Prágától nyugatra fekvő Rakovník térsége, itt mintegy 30 teknős élhet, ezek szintén nem cseh eredetűek” – mondta el. Tovább →
Egy átfogó tanulmány eredményei szerint a tengeri állatok közel 700 fajánál dokumentálták eddig a találkozást emberi eredetű hulladékkal, úgymint műanyaggal vagy üveggel.
A Plymouth-i Egyetem kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a világszerte feljegyzett esetek alapján mintegy 44 ezer állat és egyéb élőlény esett csapdába vagy nyelt le ilyen törmelékeket. A műanyag felelős a dokumentált esetek közel 92 százalékáért, míg az összes vizsgált faj 17 százaléka fenyegetett vagy mérsékelten fenyegetett a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listája szerint, ilyen többek között a hawaii barátfóka, az álcserepesteknős és a szürke vészmadár. Tovább →