Filmsztárok a vadonban – Richard Dreyfuss és a Galápagos-szigetek

Számos vígjáték főszereplője, Richard Dreyfuss a Galápagos-szigetek tengeri leguánok, medvefókák, oroszlánfókák, álarcos szulák, óriásteknősök, albatroszok, kormoránok különleges birodalmába vetődik.

Galápagos talán az utolsó földi paradicsom. A szigetcsoport a legfőbb jelképe annak, hogy a természet megállás nélkül törekszik az evolúcióra. Nagyon kevés ember lakja, s élővilága zavartalanul vészelte át a természetszerető ember sok évezredes rombolását. Tovább →

Teknősök okoztak fennakadást a New York-i reptéren

Közel 150 teknős okozott fennakadást a New York-i Kennedy reptéren tojásrakási szándékával. A teknősök átballagtak a kifutópályán, így az induló gépek csak fél órás késéssel szállhattak csak fel.

A lomha gyémántteknősök vonulása helyi idő szerint reggel hét óra előtt kezdődött. A reptéri illetékesek szerint rövid időn belül olyan sok teknős lepte el a repteret, hogy a légiirányítók átirányították a felszállás előtt lévő repülőket egy másik pályára. Átlagosan 30 percet késtek emiatt az induló járatok. Tovább →

Utazási szezon – teknősök a poggyászban

Megkezdődött az utazási szezon. Szinte minden évben változnak azok az egzotikus célpontok, amelyeket méltányos áron és biztonságban érhet el a hazai utazóközönség. Bárhová is megyünk, majdhogynem mindenütt találunk egy piacot, egy állatkereskedést, ahol egzotikus állatokat vagy giccsesen kipreparált sorstársaikat kínálják nekünk megvételre. Tovább →

Fészkelő teknősökkel követik az olajkatasztrófa hatásait

Az amerikai államokban amíg a kutatók az olajkatasztrófa ál-cserepesteknősöket érintő hatásait vizsgálják, addig elmondható, hogy az atlanti fattyúteknősök helyzete mindig is aggasztó volt. A 2010. áprilisában történt Deepwater Horizon robbanása épp arra az időre tehető, amikor a teknősök a régióban tartózkodtak. Tavaly az amerikai Halászati és Vadvédelmi Szolgálat mintegy 456 olajos teknőst mentet meg, amelyek nagy része atlanti fattyúteknős volt.

A tengeri teknősök legalább egy évtizedig nem érik el az ivarérettségi kort, így a szennyezés hatásait évekig nem fogják megismerni. Jogosan tartanak attól a kutatók, hogy az olaj a teknősökre és szaporodásukra is kihatással lesz. Tovább →

Túlzottan kiaknázzák a kétkarmú teknőst Új-Guineán

A kétkarmú teknős egyedszáma az utóbbi több mint 30 év folyamán meredeken hanyatlott egy felmérés szerint.

A teknős nemzetközi természetvédelmi ikonná vált. Ez részben annak köszönhető, hogy nincsenek közeli rokonai, és leginkább víz alatti élethez adaptálódott édesvízi tavakban és folyókban. Tojásai valamint húsa is igen keresett Pápua-Új-Guineán, mely mellesleg a faj egyik otthona. A bennszülöttek drasztikusan kiaknázták a fajt.

A kétkarmú teknőst egyedülálló és szokatlan fajnak tekintik az édesvízi teknősök között. Többek között a kétkarmú teknősembriók a tojásokat körbeölelő talaj hőmérsékletétől függően lesznek hímek vagy nőstények, míg a teljesen kifejlett embriók elodázhatják kikelésüket. A kutatók fantáziáját is izgatja a teknősfaj a családfán elfoglalt pozíció miatt. Egyetlen túlélője egy valamikor széles körben elterjedt teknőscsaládnak – Carettochelyidae -, emellett globális megoszlása korlátozott, csak Ausztrália északi részén és Új-Guineán található meg. Tovább →

Teknőst eszik egy bogár

Eddig is ismert volt a Lethocerinae családba tartozó rovarokról az átlagosnál nagyobb halakkal és békákkal (azaz gerincesekkel) való táplálkozás.

Nemrég egy bébiteknős lakmározása közben fotózták le a japán Fukusimában is őshonos Kirkaldyia deyrolli fajt. Közép-Japánban a Hjógo prefektúrában Dr. Ohba Shinja tanulmányozta a fajt és étkezési szokásait. Ekkor lett figyelmes egy rizsmező melletti teknősre, amelyet egy óriás bogár kóstolt meg. Tovább →

A bébiteknősök rugdalóznak a tojásban

Eddig úgy vélték, hogy a teknősök mozdulatlanok maradnak tojásaikban, de az elvégzett kísérletek ennek ellentétjét bizonyították be.

Az ausztráliai Sydney-i Egyetem tudósa, Rick Shine közel 800 kínai lágyhéjú teknős embriót vizsgált meg, amikor rájött arra, hogy a tojásokon belül mozgás tapasztalható, a kis embriók mozognak. Észrevette, hogy mindig oda bújnak a tojáson belül, ahol azt egy hőforrás felmelegítette.
Tovább →

Élni tanul a sérült teknős

A bal első uszonya hiányzik a teknősnek, így nehézkes számára az élet, amit egy hatalmas sydney-i akváriumban tölt.
2009-ben sodorta partra a víz a súlyosan sérült teknőst, mely elvesztette uszonyát. Megtalálói, az ausztrál akvárium dolgozói azóta tanítják.
Nem könnyű, hisz három uszonnyal kell megtanulnia az úszást és a merülést, de jó úton halad! Tovább →

Kihalhat a világ legritkább állata, ha nem jut gyorsan nőstényhez

Valószínűleg az alfaj utolsó példánya a Magányos George-nak keresztelt Pinta-szigeti teknős (Chelonoidis nigra abingdoni). A természetvédelem egyik szimbólumának tekintett állat a galápagosi óriásteknősök legritkább alfajába tartozik.

George-ra (angolul Lonesome George, spanyolul Solitario Jorge) 1971. december 1-jén talált rá Pinta szigetén egy magyar származású csigakutató, Vágvölgyi József. A betelepített kecskék addigra teljesen letarolták a növényzetet, és a bennszülött teknősalfajból csupán egyetlen példány maradt. Biztonsága érdekében George-ot a Charles Darwin Kutatóállomásra költöztették át, amely a szintén Galápagos-szigetekhez tartozó Santa Cruz-szigetén található. Tovább →

Már nyaral a sarkantyús teknős

Dr. Szekér Pál, az állatkert állatorvosa egy általános vizsgálattal felmérte a teknős állapotát, majd megállapítást nyert, hogy egészséges, az “óriásnak” semmi baja. Az 50 kilogrammot is elérő állat hátpáncélja (carapax) 82, haspáncélja (plastron) 60 centi hosszú. Tovább →

A mosolygó pápua teknősbébi

A teknősök rendjében külön családot alkotnak a kígyónyakúteknős-félék, mely 45 fajt tartalmaz. Olyan érdekes nevekel találkozhatunk itt, mint a billabongteknős, a cafrangos teknős, a huszárteknős, vagy a varangyteknős.

A képeken látható kis teknősök a kizárólag Pápua Új-Guineában megtalálható Reimann-kígyónyakúteknősökhöz tartoznak. Nevüket hosszú nyakukról kapták, amely kígyófejszerűen nyúlik ki és nem tudják visszahúzni páncéljukba, hanem mellé hajtják, így védekeznek a ragadozók ellen. Édesvízben élnek, 20-35 centisre nőnek meg, és halak, rákok, csigák alkotják napi menüjüket. Híresek róla, hogy arckifejezésük igazi buddhai mosolyra emlékeztet. Tovább →

Egy új módszer a tengeriteknős-bébik követésére

A tengerbiológusok megtalálták a módját annak, hogy műholdas nyomkövetőkkel lássák el a kis teknősöket. A készülékkel felfedhető a kikelés utáni krikikus időszakban végzett teendőjük. Kate Mansfield teknősbiológus szerint:
“Ha tudjuk, merre vannak ezek a veszélyeztetett állatok, akkor ezeket a területeket célozhatjuk, és olyan vizsgálatokat alapozhatunk meg, melyek választ keresnek a túlélésükre, a veszélyekre, amelyekkel szembe kell nézniük, valamint arra, milyen hosszú ideig tart a fészektől a célpontig eljutniuk”

A készülékeknek ellen kell állnia a tengeri élet viszontagságainak valamint alkalmazkodniuk kell a teknősök növekedéséhez, fejlődéséhez, ugyanakkor elegendően könnyűnek kell lennie ahhoz, hogy ne akadályozza a teknőst a mozgásban. Tovább →

A Csendes-óceánon a fenntartható halászatot vizsgálják

A tudósok olyan technikai megoldást szeretnének találni, melyek segítenek a halászoknak megtalálni a bőséges egyedszámú csíkoshasú tonhalat anélkül, hogy cápákat, teknősöket vagy más, veszélyeztetett tonhalfajokat fogjanak ki.

Az utazást Ecuadorból indulva kezdik meg erszényes kerítőhálót alkalmazó hajón. A cél, hogy olyan halászati technikákat vagy felszerelést fejlesszenek ki, amely sokkal szelektívebb lehet. Ez maga után vonja a nap különböző időpontjaiban és eltérő mélységekben történő halászatot. Tovább →

A kihalás fenyegeti a madagaszkári sugaras teknőst

Akár húsz éven belül eltűnhet a Földről a kelet-afriaki szigeten élő Astrochelys radiata faj, figyelmeztetnek a különböző állatvédő szervezetek, köztük a TSA (Turtle Survival Alliance).

A 20 kilóra és 40 centire is megnövő állat nem csupán húsa, hanem gyönyörű páncélja miatt is kelendő. A TSA szerint a feketepiacon egyetlen páncél többezer euróba is kerülhet. Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) mindeddig úgy vélte, hogy a sugarasteknősök kihalása akár 45 évig és eltarthat. A növekvő kereslet azonban ezt az időt jelentősen lecsökkentette.

A benszülött törzsek számára korábban a sugarasteknősök húsa tabunak számított. Különleges ünnepek alkalmával fogyasztottak ilyen húst. Manapság azonban a mindennapi húst jelenti az ott élők számára. Tovább →

Megmentik a vietnámi “szent” teknőst

50-nél is több segítőbe és két órába került, mire befogták a Hoan-Kiem-tó legendásnak mondott teknősét. Rejtélyes sérülései miatt az állatorvosok hetek óta próbálják megvizsgálni.

Feltételezések szerint a 80-100 év körüli teknős nyakán más teknős harapásától vagy horogtól eredő sérüléseket találtak. Ezért is volt szükség a majd kétmázsás állat befogására. A hatalmas páncélú teknőst egy a tóhoz tartozó szigeten tartják és vizsgálják. Tovább →

Két teknős egy teknőben

Az egyik szlovákiai állatkert gondozói egy különös teknős birtokában vannak. A kis páncélosnak két feje, öt lába és egy teknője van.

A mintegy 15 grammos kisteknős a két szájának köszönhetően hamar pótolta súlyveszteségét és gyarapadosnak indult. A Pinki névre hallgató teknős hamar az egész állatkert kedvence lett.

Két teknős egy teknőben Két teknős egy teknőben Két teknős egy teknőben

Tovább →

Egy teknős története…

Tavaly nyáron vettem meg vörösfülű teknősömet. Az udvarunkon barkácsoltam neki egy helyet, ahol szívesen járkált, úszkált. Egy délután arra lettem figyelmes, hogy eltűnt a teknősöm. Ez július környékén volt.

Telt múlt az idő, eljött az újév, már szinte el is felejtettem a teknőst. Egy nap viszont januárban futott át hozzám a szomszédom, hogy megtalálta a békát. Én jobban elszomorodtam, mert tudtam, hogy elpusztult. Egy fél évet szabadban, táplálék és víz nélkül egy viziteknősnek… Semmi esély. Kezembe vettem és szomorúan néztem. Egyszer csak viszont láttam, hogy elkezdi mozgatni a lábait. Tovább →

Egy betegség

Egy másfél éves tarajosteknős boldog tulajdonosa vagyok. Egyszer egy picit megfázott, de ezen kívül még nem volt semmi betegsége.

Egyik reggel kisteknősöm bőrén fehér gumók jelentek meg különböző méretekben. Az egész testét beborították a 0,2-1 cm közötti átmérőjű bogyók. Száraz állapotban szét lehet őket morzsolni. Kihívtuk az állatorvost, hogy mi ez, de ő sem tudta megmondani. Azt ajánlotta, hogy rakjunk a vízbe metilénkéket. Raktam is, sokat leszedett kedvencemről, de nem eleget. Egyre kedvetlenebb, bár az étvágya még mindig a régi, de kevesebbet mozog és inkább elbújik a sarokban. Tovább →

Görög teknős – (Testudo hermanni)

Elterjedés

A görög teknős a Balkán-félsziget délebbi részein, az Appennini-félszigeten, Kelet-Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Korzikán, Szardínián és a Baleár-szigeteken is honos. Ezen kívül a hozzánk közel fekvő országokban (mint Románia és Bulgári) is megtalálható. Igen sokféle területen megtalálható. A bozótos, sziklás dombvidékektől a sztyeppjellegű területeken át a mezőgazdasági művelésbe vont földterületeken, gyümölcsösökben is előfordul. Tovább →