Keselyűteknős – (Macroclemys temmincki)

Rövid bevezető és elterjedés

A Chelydridae család mindössze két ma élő (recens) fajt foglal magába. E kettő az alligátorteknős (Chelydra serpentina) és a keselyűteknős (Macroclemys temmincki). A keselyűteknős a család két tagja közül a méretesebb tagja. A legnagyobb ismert példány páncélhossza 66 cm volt, de feltételezhető, hogy ennél nagyobbak is élnek. Az eddig mért legnehezebb keselyűteknős 99, 5 kg tömegű volt. Testsúlyát tekintve is tehát az egyik legnagyobb édesvízi teknős.

A keselyűteknős jelentősen kisebb területen honos, mint az alligátorteknős. Az Egyesült Államok délkeleti részén, a Mississippi völgyében, és attól keletre, valamint nyugatra fordul elő. Északra Indiana és Iowa államokig terjed el.

Keselyűteknős - (Macroclemys temmincki)

Testfelépítés

Hátpáncélján három hosszanti él húzódik, amelyek miatt a páncél igen hepehupás. Ennek színe a barnától a szürkén át a feketéig változhat. Haspáncélja az alligátorteknőséhez hasonlóan rendkívül kicsi, világosabb színű (rendszerint sárgás) és egy keskeny hídrésszel kötődik kétoldalt a hátpáncélhoz. Fejük zömök, az állkapcsok szaruélei csőrszerűen kampósak (még csőrszerűbb, mint legközelebbi rokonáé). Lábaik jól fejlett, rendkívül erősek, karmokban végződőek. Farkuk mérete e fajnál is elérheti hátpáncéljuk méretét.

A hátpáncélon kétoldalt a szegélypajzsok és az oldalpajzsok között egy-egy kisebb pajzssor található, amely nem más, mint a szegély fölötti pajzs (supramarginalia). Ez jól látható a főoldalról elérhető Testfelépítés / Kislexikon oldalon. Ezen szegély fölötti pajzsok száma 2-8 között változhat, de leggyakrabban három. Érdekesség, hogy ilyen pajzsok valamennyi ma élő teknősfaj közül kizárólag a keselyűteknősön találhatóak meg.

Élőhelyük, táplálkozásuk

Természetes közegben a keselyűteknős elsősorban a nagyobb terjedelmű folyók, tavak és mocsarak mélyebb részeit részesíti előnyben, ahol a növényzettel sűrűn benőtt részeken el tud rejtőzni. Az alligátorteknőshöz hasonlóan a keselyűteknős is ragadozó életmódot folytat, de zsákmányát a teknősök között is igen különös és egyedülálló. A nyelvén ugyanis kis, kétágú, pirosas, féregszerű nyúlván található, amelyet mozgatni is képes, miközben ő maga mozdulatlanul és kitátott szájjal várja áldozatát a vízfenéken. Hosszú ideig kibírja levegővétel nélkül, így képes kivárni, amíg egy kíváncsi vagy éhes hal, illetve más állat ráharap a szájában lévő „csalira”. Ekkor már csak annyi a teendő, hogy száját gyorsan összecsukja és hegyes, csőrszerű állkapcsával megfogja áldozatát. Étrendjét tekintve a keselyűteknős sem válogatós, minden állat célpontjává válhat, amelyet le tud gyűrni. A halak és békák mellett a szárnyasokkal (pl. kacsa), rovarokkal, férgekkel, sőt még a dögökkel is jól lehet lakatni. Kellő, változatos táplálás mellett nincs szükségünk külön vitamin kiegészítésre.

Elhelyezésük

Tartása sokban hasonlít az alligátorteknőséhez. Méretei miatt azonban még nagyobb medencét igényel. Fogságban való tartása nem túlzottan nehéz feladat.

A keselyűteknőst (rokonához hasonlóan) semmi esetre se tegyük össze más teknőssel (még akkor se, ha látszatra ez nem jelentene semmiféle problémát). Gyakran még saját fajtársukban is kárt tehetnek. Két azonos méretű keselyűteknős kellő megfigyelés után, és kellő hely biztosításával együtt tartható. Ebben az esetben tegyünk valamilyen faágat vagy más búvóhelyet a vízbe, ahol teknősünk el tud rejtőzni. Fogság esetén törekedjünk arra (mint minden fogságban tartott teknős esetén), hogy minél természetesebb körülmények álljanak teknősünk rendelkezésére. Világításról külön nem kell gondoskodnunk. A víz hőmérséklete viszont legyen 22-25 °C, mivel melegigényesebb, mint az alligátorteknős. Birodalmukba száraz részt csak tojásrakás esetén építsünk. Szaporításuk már számos esetben sikerült. 100-108 nap a tojások kelési ideje.

„Kevésbé barátságos” viselkedéséből adódóan mindig legyünk résen az esetleges vízbe való nyúlás esetén! Behemót alkata ellenére ez a faj nem annyira durva, mint rokona, de ajánlatos csínján bánni vele. Fő az óvatosság!

Forrás: Farkas Balázs / Sasvári László: Teknősök (1995 Kitaibel Kiadó Bt.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük