Author Archives: teknospark

Nyilvános teknősmérést tartottak a fővárosi állatkertben

A fővárosi állatkertben lemérték a legnagyobb óriásteknős súlyát a teknősök világnapja alkalmából. A városligeti intézmény legnagyobb termetű teknőse 53 kilogrammosnak bizonyult.

A teknősök világnapja eredetileg az 1990-ben alapított American Tortoise Rescue teknősmentő szervezet kezdeményezése. Ennek nyomán 2000 óta minden május 23-án megtartják a világnapot azzal a céllal, hogy felhívják a széles nyilvánosság figyelmét erre az érdekes és változatos állatcsoportra, illetve azokra a veszélyekre, amelyek a teknősök fennmaradását veszélyeztetik. Tovább →

Teknősöket és pitonokat mentettek Kambodzsában

Több mint féltonnányi, élő szárazföldi teknőst és pitont mentettek meg a kambodzsai hatóságok csempészektől. Ez az eddigi legnagyobb elfogott csempészáru az országban.

Több mint 100 ritka, sárgafejű teknőst mentettek ki egy csempészszállítmányból Kambodzsában.

A veszélyeztetett faj 102 példányán kívül 17 óriáskígyót is találtak egy teherautón, összesen 570 kilogrammnyi élő állatot – jelentette be kedden Kandal tartomány erdőőrsége. Tovább →

Új óriásteknősfajt azonosítottak a Galápagos-szigeteken

Kutatók az óriásteknősök új fajára bukkantak a Galápagos-szigeteken. A vizsgálathoz genetikai adatokat használtak, hogy feltárják, a hüllők egyik, 250 egyedet számláló csoportja eltér-e a csendes-óceáni szigetvilág többi teknősfajától.

Az újonnan azonosított faj a Santa Cruz-sziget 40 négyzetkilométeres területén él, és genetikailag olyannyira különbözik a sziget más óriásteknősfajaitól, mint a többi szigeten élőktől.

A kutatás megkülönbözteti az új, keleti Santa Cruz-i óriásteknőst (Chelonoidis donfaustoi) a sziget nyugati részén, mintegy 10 kilométerrel távolabb élő, legalább 2000 egyedet számláló nagyobb populációtól. Eme utóbbit a Chelonoidis porteri faj alkotja. A kutatók régen úgy hitték, hogy a szigeten élő összes óriásteknős egyetlen fajt képez. „Legközelebbi rokona nem az ugyanitt élő faj, hanem a tőle keletre fekvő San Cristobal szigeten megtalálható” – magyarázza Adalgisa Caccone, biológus. Tovább →

Galapágosi teknőcöket mutat a Street View

Bár ezek a teknősök igazi túlélők hírében állnak, a Darwin látogatása óta eltelt évszázadokban egyedszámuk folyamatosan csökkent, napjainkra a kihalás szélére sodródtak.

A Charles Darwin Alapítvány, a Galapágosi Nemzeti Park és az ecuádori kormány által létrehozott Galapágosi óriásteknős-tenyésztő központ a különleges faj megmentésén dolgozik. A galapágosi élővilág feltérképezését a Street View 2013-ban kezdte el. Tovább →

Lefoglalt görög teknősöket juttatnak vissza élőhelyükre

Mintegy hétszáz, csempészektől lefoglalt görög teknőst juttatnak vissza eredeti élőhelyükre, Bulgária görög-macedón határhoz közeli térségébe; az állatszállítmány kedden indult el a Szegedi Vadasparkból.

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a szegedi intézményben tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, az állatokat 2014. szeptember 6-án találták meg a tiszaszigeti határátkelő közelében. A több mint ezer, zsákokba zsúfolt hüllő kifejezetten rossz egészségügyi állapotban volt, amikor a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába került. Tovább →

201 óriásteknőst engedtek el a galápagosi Santa Fé szigetén

Ecuador 201 óriásteknőst engedett szabadon a Galápagos-szigetvilág Santa Fé szigetén, ahol egy hasonló alfaj több mint 150 éve kipusztult.

Santa Fé szigete az óriási szárazföldi teknősök Chelonoidis alfajának korábbi otthona. A hüllők azt követően tűntek el, hogy az ember a 18. századtól kezdődően – amikor kalózok és bálnavadászok gyűjtötték be őket – elkezdte tizedelni állományukat.

A Galápagos Nemzeti Park szakembereinek szavai szerint 201 egyedet engedtek szabadon az Espanola-szigetről származó Chelonoidis hoodensis alfajból, amely alaktanilag, illetve genetikailag hasonlít a Santa Fé kihalt alfajához. Tovább →

Megtalálták a teknősök nagyapját

Egy dél-németországi kőfejtőben feltárt 240 millió éves kövületek kutatók szerint az összes teknősfaj nagyapját reprezentálják.

A szerdai bejelentés szerint legidősebb ismert teknősként a 20 centiméteres, triászkori hüllő gyíkszerű őse jellegzetességeit ötvözte egy sor születőfélben lévő, teknősszerű tulajdonsággal.

Az őslény a Pappochelys – „teknősnagyapa” – nevet kapta, amely a teknőscsaládfa lábánál betöltött pozíciójára utal. Rainer Schoch, a vizsgálat szakembere kifejtette, a Pappochelys két szempontból is hiányzó láncszemet képez: jóval idősebb az eddig ismert összes teknősfajnál, anatómiája pedig számos tulajdonság tekintetében primitívebb. Tovább →

Ötvenmillió éves teknősmaradványokra bukkantak

Ötvenmillió éves teknősmaradványokat tártak fel Ausztráliában, Gladstone közelében.

Az Australian Age of Dinosaurs (AAoD) nonprofit paleontológiai szervezet szakemberei egy queenslandi palaolajbányában végeznek ásatásokat, egy olyan helyszínen, ahol 50 millió évvel ezelőtt egy nagy kiterjedésű tórendszer volt. A tavak fokozatosan száradtak ki.

A lelőhelyen, ahol krokodilfosszíliák után kutattak a paleontológusok, rengeteg igen jó állapotban fennmaradt teknősmaradványra bukkantak 15 méteres mélységben – olvasható az abc.net hírportálon. Tovább →

Hatvan ritka burmai teknőst engedtek szabadon

Több mint egy évtizede még kihaltnak hitt ritka teknősfaj a jelek szerint erőre kapott.

A Wildlife Conservation Society (WCS) bejelentése szerint mintegy 60 burmai fedelesteknőst (Batagur trivittata) engedtek szabadon Mianmar (korábban Burma) folyópartjain.

A manapság a világ második leginkább veszélyeztetett víziteknős-fajának tartott burmai fedelesteknőst a WCS szerint 2001-es újra felfedezéséig kihaltnak tekintették. Tovább →

Kedvelik a behurcolt növényeket a galápagosi óriásteknősök

Egy új kutatás feltárta, hogy a Galápagos-szigetek ikonikus óriásteknősei főként nem őshonos növényekkel táplálkoznak, sőt, olybá tűnik, ezeket jobban is kedvelik az őshonosaknál.

A behurcolt növények száma az 1930-as években kezdett el nőni a szigetvilágban – ahogy a felföldi vegetációt gazdálkodás céljából kiirtották -, és az új fajok betelepülése azóta is növekvő ütemben folyik. Tovább →

Lecsökkent a vadon élő mocsári teknősök száma Csehországban

Természetvédők szerint drámaian lecsökkent a vadon élő mocsári teknősök száma Csehországban, ahol jelenleg alig néhány száz példány élhet a hüllőfajból.

Martin Sandera, a Herpeta civil szervezet munkatársa szerint valaha több millió mocsári teknős élt az országban. A vadonban ma fellelhető példányok többségét azonban külföldről szerezték be.

“A legnagyobb, mintegy 165 romániai eredetű példányból álló mocsáriteknős-populáció a morvaországi Betlem régióban él. Egy másik fontos hely a Prágától nyugatra fekvő Rakovník térsége, itt mintegy 30 teknős élhet, ezek szintén nem cseh eredetűek” – mondta el. Tovább →

Egyre több tengeri állatot fenyeget az emberi eredetű hulladék

Egy átfogó tanulmány eredményei szerint a tengeri állatok közel 700 fajánál dokumentálták eddig a találkozást emberi eredetű hulladékkal, úgymint műanyaggal vagy üveggel.

A Plymouth-i Egyetem kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a világszerte feljegyzett esetek alapján mintegy 44 ezer állat és egyéb élőlény esett csapdába vagy nyelt le ilyen törmelékeket. A műanyag felelős a dokumentált esetek közel 92 százalékáért, míg az összes vizsgált faj 17 százaléka fenyegetett vagy mérsékelten fenyegetett a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listája szerint, ilyen többek között a hawaii barátfóka, az álcserepesteknős és a szürke vészmadár. Tovább →

Teknősökkel vizsgálták a tengerifüvek állapotát

Videokamerákkal felszerelt tengeri teknősök feltárták, hogy egy 2011-es katasztrofális mértékű tengeri hőhullámot követően a tengerifű állapota hanyatlásnak indult a nyugat-ausztráliai Cápa-öbölben.

Állatokra szerelt videokamerákat korábban is alkalmaztak már az állati viselkedés tanulmányozására, de úgy hiszik, ez az első alkalom, hogy az ökoszisztéma egészségi állapotának szemrevételezésére vetik be. Tovább →

Mintegy 150 levesteknős-tetemet találtak Mexikó partjainál

A veszélyeztetett fajok közé sorolt állatok pusztulását a hideg idő okozhatta, de a pontos okot nehéz megállapítani, mert a maradványokat már igen oszló állapotban találták meg.

Valószínűleg a hideg időjárás okozhatta annak a mintegy 150 közönséges levesteknősnek a pusztulását, amelyek tetemeire szombaton bukkantak a mexikói Baja Kaliforniai-félszigeten. A mexikói környezetvédelmi ügynökség illetékesei közölték, nehéz megállapítani a veszélyeztetett fajok közé sorolt állatok pusztulásának pontos okát, mivel a maradványokat már igen oszló állapotban találták meg. Tovább →

A mágneses mezőkkel találnak haza a tengeri teknősök

A kifejlett tengeri teknősök egy kutatás szerint a Föld mágneses mezejét használva térnek vissza ugyanazon partszakaszra, ahol maguk is napvilágot láttak.

Roger Brothers, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója szerint, míg a mágneses mező felhasználása navigáláshoz nem szokatlan az állatvilágban, nagyon kevés faj alkalmazza otthona felkutatásához. Tovább →

Robotteknőst fejlesztenek Szingapúrban

Szingapúri kutatók egy lépéssel közelebb kerültek olyan víz alatti robotok előállításához, amelyek a valós élőlényekhez hasonló viselkedés mellett maguk is gondolkodnak.

A közeljövőben autonóm, apró robotteknősök vagy halak raját állíthatják elő olyan veszélyes küldetések elvégzéséhez, mint nukleáris hulladékok észlelése vagy egyéb, az emberekre fenyegető feladatok kivitelezése. Tovább →

Elkészült a teknősök új családfája

Egy kutatócsoport rekonstruálta a teknősök részletes családfáját. A szakemberek évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy a teknősök milyen rokonságban állnak egymással, más hüllőkkel és a dinoszauruszokkal.

Új generációs szekvenáló technológiákkal a kaliforniai kutatók precedens nélküli mennyiségű genetikai információt halmoztak fel, amellyel új szempontból vizsgálhatják a páncélosok evolúciós történetét. Tovább →

Megmentették az Espanola-szigeti óriásteknősöket

Kutatók kedden bejelentették, a galápagosi Espanola-szigeten élő óriásteknősöket sikerült visszahozniuk a kihalás széléről. A hüllőpopuláció eléggé megerősödött ahhoz, hogy magára hagyhassák.

Az öt évtizeddel ezelőtt csupán 15 fős szárazfölditeknős-csoport mára 1000 egyedet számlál és képes az önfenntartásra – írja a PLoS One folyóiratban megjelent tanulmányában a csapat. James Gibbs, a vizsgálat vezetője elmondta, a kihalás széléről sikerült visszahozniuk a fajt, és most már tud gondoskodni magáról. Tovább →

Sikerült befogni az elkóborolt aligátorteknőst Biatorbágyon

Sikerült megtalálni és kifogni a biatorbágyi patakból azt az aligátorteknőst, ami az emberre is veszélyes lehet és amit április eleje óta kerestek már.

Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora, Szilágyi István tájékoztatása szerint egy gyermekével sétál apa vette észre a patakban rejtőző teknőst. Ezt jelentette a megfelelő csatornán, majd hamarosan Both Zoltánnal a helyszínen megkezdték az állat keresését. Hamarosan sikerült befogni a 8-10 kilós példányt. Tovább →