Otthoni tartás

Hozzászólás: Nincs hozzászólás
Felette lévő kategória: Tartás

Teknősök otthoni tartása

Tapasztalatok mutatják, hogy a teknősök igen szélsőséges körülmények között is életben tarthatóak. Igazi sikerre azonban csak akkor számíthatunk, ha megfelelő nagyságú akváriumot, terráriumot, illetve akvaterráriumot biztosítunk számukra. Közepes méretű vízi teknősök példányaira körülbelül ötvenliternyi vizet szoktak számolni, de a nagy mozgásigényű lágyhéjúteknősök ennek a mennyiségnek a három – négyszeresét kívánják. Szárazföldi teknősök számára egyedenként az egy négyzetméternyi alapterület a minimális igény.

A tavasz és a nyár beköszöntével lehetőségünk nyílik arra, hogy a kevésbé érzékeny fajokat a szabadban helyezzük el. A szárazföldi teknősöket hosszúra nyúlt esős napokon vagy erős lehűlés esetén célszerű az állatot védett helyre vinni. A szabadtéri tartás optimálisnak mondható, hisz az így tartott teknősök természetesebbé, félénkebbé válnak. Ezek mellett olyan táplálékokhoz is hozzájutnak állataink, melyekhez terráriumi tartás esetén nem jutnának hozzá. A legfontosabb azonban a szabadtéri tartás esetén, hogy az ultraibolya-sugarak közvetlenül érik a teknősöket, mely a csontképzéshez elengedhetetlen.

A szárazföldi teknősöknek alakítsunk ki búvóhelyet, amelybe esős vagy túlzottan meleg idő esetén vissza tud húzódni. A vízi teknősök a kellemetlen, zavaró hatások ellen a víz alá húzódnak. Elég nagy számmal akadnak olyanok is, melyek vándorútra kelnek. Így tehát gondoskodni kell arról, hogy a teknősök könnyedén ki tudjanak mászni medencéjükből. Ezen medence alját borítsa vastagabb iszapréteg, és a rendelkezésre álló szárazrészt gondosan körbe kell keríteni az elkóborolások elkerülése miatt. Kerítésként a drótháló helyett (ezen a teknősök többsége át tud mászni, vagy valamilyen sebet szerezhetnek) inkább valamilyen egyenes és csúszós anyagból készítsük el határoló falukat. Erre rendkívül megfelelő a duplafalú plasztikból készült lap, vagy kiselejtezett redőny (megfelelően darabolva, magassága a teknős páncélhosszának két – háromszorosa legyen). Az irodalom szerint a betonkerítés is megfelelő, ám tapasztalataim szerint egyes teknősök ezt is igen ügyesen meg tudják mászni. Szárazföldi teknősök esetében arra is ügyeljünk, hogy igen jó ásók hírében állnak, így a kerítés alapja legalább fél méter mélyen nyúljon a talajba. A vízi teknősök előszeretettel napoznak a vízből kinyúló ágakon és a víz alatt húzódó vagy a vízbe lógó gyökerek között is szívesen bújócskáznak, így ezek kialakítása is célszerű. A növényesítés nem túlzottan nehéz feladat. Csupán arra kell figyelnünk, hogy mérgező növényeket ne ültessünk be teknősünkhöz.

Sokak számára nem megoldható a kültéri tartás. ők a lakásban elhelyezett akváriumba, terráriumba, illetve akvaterráriumba tegyék a teknősöket. Kimondottan akváriumban tartható teknős kevés van, a vízi teknősök nagy része mind kimászik hosszabb – rövidebb időre a szárazra is, így gondoskodnunk kell megfelelő szárazulat kialakítására. Hogy mely fajok “igénylik” a száraz részt az akvaterráriumban, arról a fajok részletes leírásánál lehet olvasni.

A szárazföldi életmódot folytató teknősöket terráriumban helyezzük el. Természetesen ide is tegyünk vizes részt kisebb medence vagy nagyobb itató formájában oly módon, hogy a teknős ebbe belesétálva könnyedén kijöhessen, és páncélját ne lepje el teljesen.

Az ún. Sachsse-féle akvaterráriumban a szárazulatot egy üvegcsík és egy nedves közeggel (gyakran nedves homokkal) megtöltött ládika jelenti. Ez utóbbi ládikára általában csak a tojásrakás idejére van szükség, bár máskor is használható, hisz a teknősök előszeretettel ássák be magukat a nedves közegbe. A másik megoldás a víz alatt elhelyezett üveglap, melyre azok a teknősök mászhatnak fel levegőért, melyek félénkek ahhoz, hogy kimásszanak a vízből. Célszerű megoldás a sekély vízből való kiálló kövek alkalmazása, melyek segítségével a kimerült állatok könnyedén kimászhatnak a vízből.

A szárazulat felett megfelelő távolságra egy közepes erősségű izzót helyezzünk el. Itt figyeljünk arra, hogy az esetlegesen felfröccsenő víztől kellőképpen védve legyen a melegítő lámpa, hisz ilyenkor elpattanhat a felforrósodott üvegtest. Ezen izzónak a világítás mellett fontosabb szerepe a melegítés, mely segítségével a száraz felületen elérhetjük a 30-35 °C-ot. Ezek mellett használjunk még alkalmasan megválasztott vízfűtőt és külső vagy belső vízszűrőt.

Ajánlatos az így megépített birodalmat egy üveglappal letakarni. Ennek egyik oka, hogy a meleg vízben úszkáló teknős ne lélegezzen be hidegebb levegőt, mert ekkor tüdőgyulladást kaphat. Másik oka pedig, hogy a teknős szökését akadályozhatja meg.

Forrás: Farkas Balázs / Sasvári László: Teknősök (1995 Kitaibel Kiadó Bt.)

Nincs hozzászólás - Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*



- A +
Új fényképek
Kirgiz (sztyeppi) teknős Sarkantyús teknős Sárgaszegélyű szelenceteknős Kínai csíkosnyakú teknős

Milyen teknőseid vannak?

Megnézem

Loading ... Loading ...
WebPet - Szeretjük az állatokat!

Üdv ! Ma 2017. december 12., kedd van