Mór teknős – (Testudo graeca)

Kategória: Fajleírás
Cimke: ,
Hozzászólás: Nincs hozzászólás

Mór teknős - (Testudo graeca)

Elterjedés

A mór teknős igen sokféle élőhelyen előfordul. Elterjedési területét nézve, megtalálható Európában, a Balkán-félsziget keleti és déli részén, a Kaukázus vidékén és a Pireneusi-félsziget déli részén is. Ezen kontinensen kívül megtalálható még Észak-Afrikában, Marokkótól Líbiáig, és Nyugat-Ázsiában, Törökországban, Iránban és Szíriában is.

Testfelépítés

A kifejlett nőstény mór teknősök páncélja 22-25 cm-esek (de méretük elérheti a 30 cm-es hosszúságot is), a hímek páncélja ennél a fajnál is kisebbek a nőstényekénél, méretük 16-20 cm körüli. Ezek alapján tehát mondhatjuk, hogy a mór teknősök méretesebbek a görög teknősöknél. A páncél mintázata és színe igen eltérő lehet. Előfordul, hogy a sötét és világos részek összemosódnak, olykor pedig élesen elkülönülnek egymástól. A Kelet-Iránban honos alfaj (zarudnyi) páncéljának színe csaknem teljes egészében barna, sötétbarna.

Igen közeli rokonságban áll a görög teknőssel és aki nem ismeri kellőképpen a két teknőst, könnyen összetévesztheti őket. Íme néhány eltérés, mely alapján megkülönböztethetőek.

Elhelyezésük, táplálkozásuk

A mór teknős tartása nagymértékben hasonlít a görög teknőséhez, így nem túlzottan nehéz, de itt is megjegyzendő, hogy kellő odafigyelést igényel ez a teknősfaj is. Tartásukból adódó különbség csupán annyi, hogy a mór teknős melegigényesebb: 22-30 °C körüli hőmérsékletet kedveli. Egyes alfajok (mint a Balkán-félszigetről származó egyedek) alkalmasak a szabadtéri tartásra, de hűvösebb idő esetén könnyebben megfázhatnak, mint a görög teknős. Az Észak-Afrikából származó példányok pedig csak a meleg nyári napokon tehetők ki.

Szobai tartás esetén törekedjünk minél tágasabb hely kialakítására. Két kifejlett példánynak ajánlatos egy 80 x 150 centiméter alapterületű terrárium. Talajként használhatunk földdel vagy tőzeggel kevert kavicsosabb homokot. Ezt akár gyeptéglával, illetve lehetőség szerint kerti vadnövénnyel takarhatjuk. Ez mind esztétikailag, mind az állat számára élelem gyanánt megfelel. Ezek mellett alakítsunk ki állatunknak valamilyen búvóhelyet, ahová vissza tud vonulni (erre a célra egy ívesebb faág, gyökérdarab megfelelő).

A melegítőlámpa alá egy lapos követ tehetünk, ahol teknősünk az átmelegedő kövön napozni tud.

Táplálékul szinte minden zöldség és gyümölcs szóba jöhet. Természetesen a csípős, savanyú és a mérgező növények kivételével. Előszeretettel eszi a főt tojást, túrót, gilisztát és a csigát is. Mészellátását javíthatjuk, ha darált tojáshéját szórunk ételére.

Szaporításuk

A mór teknős (és egyben a legtöbb szárazföldi teknős) szaporításához téli nyugalmi időszakra van szükség. Ez 4-7 °C-os hőmérsékleten, október végétől, november elejétől márciusig tartson. Az ezt követő időszak (április, május) a párzás fő időszaka. A hímek, melyek vaskos farkukról könnyen felismerhetőek, a későbbi időszakban (nyár, nyár végi időszak) is szívesen udvarolnak a nőstényeknek. Az udvarlás a mór teknősöknél kevésbé tűnhet humánusnak, mint számos más szárazföldi teknős esetében. A hím mellpáncéljának elülső részével a nőtényt fel akarja öklelni, mely messziről meghallható kopogásszerű hanggal társul. Ilyenkor érdemes figyelemmel kísérni az udvarlást és ha a hím túlzottan eldurvul, akkor szét kell választani őket. Megfigyelhető a görög teknősöknél használt udvarlási szokás is, mely szerint a hím a nőstény lábának harapdálásával készteti megállásra. Ám e faj udvarlására mégis a páncél kopogtatása, kocogtatása a jellemzőbb.

A tojásrakás ideje május és július időszakra tehető. Ezalatt a nőstények két-három fészekaljnyit is tojhatnak, egy – egy fészekben 4-10 tojással. A kis tojások mérete körülbelül 32 x 37 mm. Éghajlatunk nem megfelelő a nőstény által a szabadban elásott és gondosan betakart tojások kikeléséhez. Erre igen meleg nyár esetén esély lehet, de ajánlatosabb a tojásrakás idején figyelni a nőstényt és a frissen lerakott tojásokat keltetőbe tenni (erről bővebben a: szaporodás / keltető összeállítása részben). A földből való kivételnél azonban kellő óvatosság mellett figyelnünk kell arra, hogy a tojásokat ne forgassuk, mert a szikzacskó megfojthatja az embriópajzsot vagy az embriót. A kelési hőmérséklet és a páratartalom függvényében a kelési idő igen szélesskálán változhat (60-90 napos kelés is előfordulhat, erről bővebben az: érzékszervek, szaporodás / tojások kelési adatai részben). A frissen kikelt kis görög teknős páncélja 35-37 mm közötti. A faj szaporítása mind külföldön, mind hazánkban sokszor sikerült már.

Forrás: Farkas Balázs / Sasvári László: Teknősök (1995 Kitaibel Kiadó Bt.)

Nincs hozzászólás - Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük



- A +
Eladó weboldalak és eladó domain nevek
Új fényképek
Kirgiz (sztyeppi) teknős Sarkantyús teknős Sárgaszegélyű szelenceteknős Kínai csíkosnyakú teknős

Milyen teknőseid vannak?

Megnézem

Loading ... Loading ...

Üdv ! Ma 2018. december 17., hétfő van