Kategória: Fajleírás

Nagyfejű teknős – (Platysternon megacephalum)

Rövid bevezető

A nagyfejű teknős a család egyetlen ma élő (recens) faja, amely szinte minden tekintetben rendkívül különleges, ezért rendszertani helye sokáig vita tárgyát képezte. Egy időben páncélszerkezete alapján az Emydidae, majd koponyája felépítése alapján a Chelydridae családba sorolták.

Testfelépítés

A nagyfejű teknős az igen bizarr küllemű teknősök közé tartozik. Páncélja méretéhez képest hatalmas fején az állkapcsok ragadozó madár csőréhez hasonlóan görbülnek fel- illetve lefelé. Méretes fején kívül egyből szembetűnik hosszú farka, amelynek hossza elérheti a hátpáncél hosszát. Maga a hátpáncél nagyon lapos, színe vörösesbarna, az idősebb egyedeknél sötétebb barna. Tovább →

Mór teknős – (Testudo graeca)

Elterjedés

A mór teknős igen sokféle élőhelyen előfordul. Elterjedési területét nézve, megtalálható Európában, a Balkán-félsziget keleti és déli részén, a Kaukázus vidékén és a Pireneusi-félsziget déli részén is. Ezen kontinensen kívül megtalálható még Észak-Afrikában, Marokkótól Líbiáig, és Nyugat-Ázsiában, Törökországban, Iránban és Szíriában is. Tovább →

Mocsári teknős – (Emys orbicularis)

Rövid bevezető és elterjedés

A mocsári teknős az egyetlen őshonos (recens) fajunk. Európa északi országaiban, illetve Ázsia nyugati részén, és Afrika északnyugati részén fellelhető még kisebb-nagyobb egyedszámban. Hazánkban a síkvidéki álló- illetve lassan áramló vizekben még viszonylag most is gyakori. Ennek ellenére elmondható, hogy az állomány egyedszáma mindenütt csökkenő félben van. Ennek alapja az élőhely csökkenésben és a fokozódó háborgatásban rejlik. Kevés ember tudja például, hogy a háború előtt Európában ínyencfalatnak számított a teknősleves, ezért Magyarországról rendszeresen szállítottak (többek között) Bécsbe mocsári teknősöket. Félő, hogy ezek a természetbe való beavatkozások idővel helyrehozhatatlan károkat okoznak a mocsári teknős hazai honosságával kapcsolatban. Tovább →