A száján át üríti a karbamidot a kínai lágyhéjúteknős

Szingapúri kutatók szerint a kínai lágyhéjú teknősök a karbamidtól a szájukon keresztül szabadulnak meg.

Igazi fejtörést okozott a teknős viselkedése a biológusoknak. Tüdejét használja ugyan a légzéshez, mégis fejét gyakran meríti vízbe. Elkezdték vizsgálni és tesztelni a teknős vizét és kiderítették, hogy veséje helyett a száján keresztül választja ki a teknős a karbamidot. A Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora, Ip Yeung Kwon maga és csapat eredményeit a Journal of Experimental Biology folyóiratban publikálta.



Illusztráció. Floridai lágyhéjú teknős. Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser


Kelet-Ázsia nagy részén őshonos a Pelodiscus sinensis, azaz a kínai lágyhéjúteknős. A faj példányai ocsaras, brakkvizes élőhelyen érzik jól magukat. Először közel egy évszázada figyeltek fel szokatlan szájukra. Kutatók szerint a szájüregben lévő szövetek szerepet játszanak a só és az oxigén kiszűrésében. Ip szerint azonban mindezt sosem bizonyították.

A faj megfigyelései után arra következtettek, hogy esetenként egy-egy teknős akár 100 percig is képes a víz alatt maradni. Ip és csapat egy példányt a laborban kezdett el vizsgálni megteremtve a teknősnek az élőhelyet. Megfigyelték, hogy a teknős rendszeresen a víz alá dugja fejét és száját vízzel öblíti ki. Ezek után a víz kémiáját kielemezték és kimutatható volt a karbamid mennyiségének négyszerese. A gerincesek nagy része a nitrogénnel teli végterméket, azaz a karbamidot a vesék segítségével a vizelettel ürítik (teknősöknél ez a kloáka nyíláson keresztül távozik).

IP szerint: „A vizsgálati időszak alatt a karbamid kiválasztási üteme a szájon át jóval nagyobb arányú volt – 15-49-szeres –, mint a kloákán keresztül. Az eredmények első alkalommal mutatják, hogy a szájüregi szövetek folyamatai és a ritmikus torokmozgás szerepet játszik a karbamid kiválasztásában a kínai lágyhéjú teknősnél.”

Ázsiában a kínai lágyhéjúteknős ínyencségnek számít. A friss felmérések szerint évente mintegy 91 millió teknőst adnak el. A tenyésztés nyomása miatt a vadon élő populáció igen sérülékeny a Természetvédelmi Világszövetség adatai szerint.

Forrás: hirado.hu

Nincs hozzászólás - Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



- A +
Eladó weboldalak és eladó domain nevek
Új fényképek
Kirgiz (sztyeppi) teknős Sarkantyús teknős Sárgaszegélyű szelenceteknős Kínai csíkosnyakú teknős

Milyen teknőseid vannak?

Megnézem

Loading ... Loading ...

Üdv ! Ma 2018. november 14., szerda van